Nem is tudom, szerintem ez a Betsey Johnson ruha túl drága, munkába menni.
Erről szól a történet, ha már lúd, legyen kövér.
Ja, ha megengedi a pénztárcánk. Még meglátom, mit szól Piper.
Istenem, Prue...
Úgy szégyellem magam.
Ez most ugye csak azért mondod, mert...
ma este valamire készülsz a polihisztoroddal?!
- Azt hittem, vásároltok. - Ez nyilvánvaló.
Milyen dögös melltartó. Ma lesz itt valami.
- Ha nem bánjátok... - Dehogy bánjuk!
Viccelsz? Csak egy a lényeg, hogy az árboc álljon.
Tűnjetek el, még mielőbb kiolvad.
Soha nem tudom, meddig tart.
- Mennyit költöttetek? - Sokat.
Prue új SZDB arca.
- SZDB? - Szingli dögös boszi.
Prue, biztos vagy abban, hogy ez nem a szakítás utáni depresszió jele?
Úgy néz ez ki, mint amit egy savanyú nő hordana?
- Kölcsön is adhatom. - Na ebből elég.
Tűnjetek el, nyomás! Oda be! És csönd legyen!
Te hangoskodhatsz!
Mi van cirmi?
Elfelejtetted kipakolni a táskádat, amikor hazaértél.
Csak most jutott eszedbe.
A diadémot veszed ki a táskádból,
de azt hiszed, hogy a naplód az.
Tedd be a fiókba, pont úgy, ahogy szoktad.
Nagyszerű.
Most pedig készülődj a lefekvéshez.
Nos?
Prue pontosan azt tette, amit mondtam.
Kezdem szeretni ezt az új erőt.
- Biztos nem látott téged? - Láthatatlan voltam.
- Teljes mértékben. - És akkor hogy kerültél oda?
Ezt már elmagyaráztam, Hannah.
Ezt hívjuk távirányításnak. Amikor gondolatban kivetítem magam és...
manipulálom Prue agyát.
Ugyanezt tettem, amikor utasítottam Prue-t, hogy vigye haza a diadémot.
Azt az érzést keltettem benne, hogy üres kézzel jön ki a páncélteremből.
Még mindig nem értem, hogy ez hogyan működik.
Figyelj.
Le akarsz vetkőzni...
meztelenre.
Most már érted, Hannah?
Bűbájos boszorkák 1x10 - Aki másnak vermet ás
Ha te lennél a munkaadó, kellenék neked?
Talán, de a kosztümöm kérem vissza.
Ez egy régi darab. Csak újra hasznosítok.
- A környezet ezért hálás neked... - De kéred vissza. Tudom, tudom.
Szia. 'Csá.
Piper, nem azt mondtad, hogy ma korán kezdesz?
De, én is azt hittem. Késésben vagyok.
Kicsit tovább tartott a felkelés, mint azt terveztem.
Sziasztok.
Várj!
Te és Leo, tegnap éjjel...?
Nagyon jó volt, mi több, fergeteges.
De volt egy kis problémánk.
- Probléma? - Milyen probléma?
Szóval, régen voltam már és...
kissé ideges voltam, így folyton lefagyasztottam.
- Piper, ezt nem hiszem el. - Nem akartam... először.
Oké és egészen pontosan az akció melyik szakaszában fagyasztottad le?
- Helló... - Na, én mentem.
- Tényleg, Piper, csak ugratunk. - Féltékenyek vagyunk.
Igen, de örülünk, hogy kifogtál végre egy ilyen rendes fiút.
Látod, te és Leo, és Prue, az új, dögös boszi,
és én, a dolgozó nő, jól áll a szénánk.
Ne mondd ezt! Amint kimondja ezt valaki,
- ...rögtön lefelé mennek a dolgok. - Hacsak le nem fagyasztod.
Ezt nem tudtam kihagyni, feldobtad a labdát.
Jó, jó, haladjunk, ha el akarod vinni az autómat.
- Jó reggelt. - Hallottuk.
- Helló. - Varázslatos napot.
- Ezt miért mondta? - Csak ő tudja.
Elkésem, szia.
- Szia. - Szia.
Jaime, szia, mi folyik itt? Történt valami?
- Kiraboltak az éjszaka, Prue. - Ne viccelj, mit loptak el?
- A Romanov diadémot. - Úr isten, csak azt ne!
- Prue. - Helló, Rex. Jaime elmondta.
- Helló, jó újra látni. - Helló, Rex.
- Sajnálom a történteket. - Igen, én is.
Egy ilyen értékes darab elvesztése sokat árthat a hírnevünknek.
Ki fog ezek után megbízást adni nekünk?
Nem, vissza kell szereznünk a diadémot, mielőtt még kiszivárogna a hír.
Az jó lenne. Segítesz a rendőrségnek, a nyomozásban?
Csak rád számíthatok, nem bízok senkiben.
Persze, de te mit csinálsz?
Sajnos ma estére már elköteleztem magam...
és nem mondhatom le.
A barátaim koncerteznek és...
megígértem, hogy megnézem őket.
- Tényleg? Kik azok? - A Verve.
- Maradj már! Ez komoly? - Ismered őket?
Hogy ismerem-e? Rajongok értük. A keserédes szimfónia... (Bittersweet Symphony)
- ... a kedvenc dalom. - Tényleg?
Van egy ötletem. Miért nem csatlakozol hozzám?
Biztos tudok még egy jegyet szerezni.
Ugye nem bánod, Prue?
- Hát persze, hogy nem. Miért bánnám? - Akkor ez randi.
Persze csak jelképesen mondva.
- Csakis. - Remek.
- Felveszlek hétkor, jó? - Az jól hangzik, köszönöm.
Hogy rohan az idő. Elmentem.
Ígérem, hogy délre visszahozom az autót.
Kösz a segítséget, Prue.
- Prue. - Andy.
- Tied ez az ügy? - Igen.
A sors keresztezi útjainkat.
- Ismeritek egymást, el is felejtettem?! - Nem, nem felejtetted el.
Javasoltam a felügyelőnek, hogy veled beszéljen,
mivel utoljára te láttad a diadémot.
Ha bármire szükségük van, állok rendelkezésükre.
Szeretnénk látni a tegnap esti biztonsági felvételeket.
Hogyne, ebben is segít Prue.
Elnézést.
- Hogy vagy? - Jól.
Jobb lenne, ha bejönnél ma délután az őrsre, hogy beszéljünk erről.
- Egy órakor? - Rendben.
Nem igaz, hogy a nyálas boszorkát viszed a koncertre!
Rex, az az én jegyem volt.
Hannah, cicus.
Tudod, hogy Prue-t akarom ezzel bosszantani.
Jobban mondva, tőrbe csalni és lemondatni a három testvért az erejükről.
Honnan tudod, hogy ez lehetséges?
Van erre egy igézet, az Árnyak könyvében.
Ha megérett rá az idő, megteszik.
Bízz bennem.
Azt mondtad, hogy visszaraktad a diadémot a páncélterembe. Volt ott még valaki?
Jaime, a biztonsági őr.
Ő zárta be a termet?
Nem, én.
És nem vettél ki semmit onnan, mielőtt elmentél?
Nem. Ez most egy beszélgetés vagy egy kihallgatás?
Bocs, csak megpróbálom összeszedni a tényeket.
Az a baj, hogy nyoma sincs a szándékos behatolásnak.
Ezt most úgy értsem, hogy a dolgozókra gyanakszanak?
- Nagyon úgy néz ki. - Például én?
Dehogy, ne viccelj.
Nos, még nem hallgattunk meg mindenkit. Ez komoly bűncselekmény,
a tettes akár 15-20 évet is kaphat.
Egyelőre ennyi. Ha valami lesz, telefonálunk.
Jól van, tudod, hol találsz.
Még nem felejtettem el.
- Mit jelentsen ez? - Még te kérded?
A múltkor egy toll miatt akartad bevinni, most pedig ő a Ms. Ártatlan?
Akkor más volt a helyzet, ehhez azonban semmi köze.
Nézd, nem azt mondom, hogy ő volt.
De ismerd be, hogy minden jel hozzá vezet.
Na és itt van a másik. Prue elhozta a kazettákat?!
De egy hiányzik. A páncélteremé.
Te ragyogsz!
Az arcod, csak úgy ragyog!
Dehogyis. Csak meleg van itt.
Na és mondd, mennyit ért az a diadém?
Még nem sikerült felértékeltetnem, csak tegnap érkezett.
Szerintem azonban közel egymillió dollárt.
- Lehet már tudni, ki tette? - Igen, én.
Mi a napi ajánlat?
- Milyen volt a koncert? - Csúcs, fantasztikus.
Még mindig újrahasznosítunk?
Köszönöm, Prue, hogy intézkedtél. Nagyon rendes tőled.
Imádom, amikor lovagias!
Apropó, mit mond a rendőrség?
Azt, hogy házon belül van a tettes.
Tényleg? Milyen kínos.
Na jó, ne keseregjünk, inkább üljünk le egy asztalhoz.
Az ablak melletti szabad. Mindjárt odaküldöm Cindy-t.
- Nem csatlakozol, Prue? - Kösz, nem, most kihagyom.
- Már nagy lány, Prue. - Na és?
Rex gazdag, jó képű és dolgozik. Örülnöd kéne.
- Megőrülök. - Féltékeny vagy?
Nem. Nem.
Csak bosszankodom.
El szeretném különíteni a munkámat...
a családi életemtől. Ez miért baj?
Sok szerencsét.
Jó reggelt!
- Rózsák! Ki kapta? - Vajon ki?
Leo, visszahívhatlak? Most mennem kell.
De később úgyis látlak, jó? Szia.
Phoebe, köszönöm a csodás estét, az állást intézem. Rex.
Igazi úriember. Várjunk csak, ki bontotta ki?
El vagyok ragadtatva a rózsáktól, te is, Prue?
Elég sokat elárulnak a tegnap estéről.
Ezeket vízbe rakom.
Csak megemlítettem Rex-nek, hogy az ügynökségen munkát kerestem.
És rögtön felajánlotta a segítségét.
Mi olyan nagy dolog?
Phoebe, nem akarok prédikálni.
De vigyázz, mit mondasz neki,
mert vannak bizonyos dolgok, amikről nem kellene tudnia.
Andy, mit keresel te itt?
Házkutatást kell tartanunk, Prue.
Engedélyünk van rá.
Miből gondoljátok, hogy Prue lopta el a diadémot?
Nem tudjuk, Phoebe, de ez nem is szükséges.
Akkor mit csináltok itt, nagytakarítást?
És mi a helyzet a páncélterem biztonsági felvételével?
- Már odaadtam. - Azt az egyet nem.
Az hiányzott, Prue.
Ezt most miért tetted?
Ezért.
Nem, nem, nem, várjunk! Ez lehetetlen. Hogy került ide?
Nem tudom, de gyorsan találj ki valamit, mielőtt még felengednek.
- Valaki becserkészte. - Idegenek járnak a házban?
Hadd találják meg, nincs mit takargatnom, ártatlan vagyok.
Pedig ez nem úgy néz ki. Piper, dugd el gyorsan!
A párna alatt akarod megnézni.
Morris, nézd meg a párna alatt.
Miért pont ott keresi?
Tedd a fiókba, ott már kereste.
Ismét megnézed a fiókban.
- Ez már kissé nevetséges. - Ez már kissé nevetséges.
Nem, inkább siralmas.
Mindjárt jövök.
Ne aggódj, addig csinálom, amíg meg nem unják.
Te kis nyomorult boszorkány.
- Mi a baj? - Nem tudom.
Valahogy olyan nyomorultul érzem magam.
Jól van, felvittem a...
Padlásra.
Semmi.
Be kell érnünk ennyivel, Morris.
Sajnálom ezt az egészet, Prue.
- Tudom. - Gyere, Trudeau, menjünk.
Boszorkányok.
- Megtalálták a diadémot? - Nem.
Mialatt Piper megfagyasztotta őket, eldugták.
Hát még a bizonyítékot sem képesek megtalálni?
Muszáj lesz megemelni a tétet.
Valaki be akar mártani, ez már biztos...
és ehhez varázslatot használ.
- Ki és hogy? - Például egy warlock, bármelyik.
Mit keresett itt a rendőrség?
Semmi különöset.
Volna egy kis munkám az emeleti fürdőben.
Tedd a dolgod, Leo.
Arra nem gondoltatok, hogy Leo egy warlock?
Miért van az, hogy mindig az én fiúmat gyanúsítjátok?
Ne felelj! Inkább erre válaszolj!
Halló!
Szervusz Rex, már éppen indultam...
Hogyne, egy pillanat.
Téged keresnek.
Halló! Igen, megkaptam a virágokat, gyönyörűek.
Nagyon édes tőled.
A lányok is teljesen odavoltak.
Vacsorázni?
Hogyne, örömmel. Mindjárt kerítek egy tollat.
- Na és mit akarsz tenni? - Mit tehetnék?
A húgom a főnökömmel jár. Nincs sok beleszólásom.
Arról beszélek, hogy valaki be akar mártani. Ki lehet az?
Nyilván valaki az aukciós házból.
Tudok valakit, akinek az elmondása szerint,
az a küldetése, hogy tönkretegyen.
Hannah?
Okos kislány.
Leo, mit csinálsz itt? Azt hittem, a fürdőszobában dolgozol.
De, igen. Ott voltam, de...
szükségem volt pár alkatrészre és...
azt hittem, hogy itt találok valamit,
amit felhasználhatok.
Figyelj, valamit el kell mondanom.
Valamit, aminek nem fogsz örülni.
Lehet, hogy nemsokára elmegyek.
Sajnos, haza kell mennem.
- Messze van innen? - Elég messze.
Tudod, én...
időben akartam neked szólni.
Kösz.
Nos, megyek inkább dolgozni.
Egy káprázatos lakást fogsz látni.
Phoebe, úgy örülök, hogy eljöttél. Gyere be.
- Ez... - Káprázatos.
A számból vetted ki a szót.
Mert egy hullámhosszon vagyunk.
- Pezsgőt. - Kösz, nem.
Ragaszkodom hozzá.
- Korán jöttem? - Nem, pontos voltál.
De azt hittem, hogy társaságot hívtál meg.
Ez igaz. Méghozzá nagyon exkluzív társaságot.
Csak te meg én.
Tósztot!
- Az interjúdra. - Interjú?
A Zeitgeist magazinnál.
Találkozni akarnak veled és ki tudja,
talán felvesznek a divat részlegre.
- Ha érdekel?! - Nagyon.
- Hol a beugratás? - Le kell feküdnöd velem.
Ugyan, Phoebe, ilyen embernek nézel?
Remélem, szereted a sushi-t. Egyenesen Kyoto-ból jött.
Kérlek, helyezd magad kényelembe.
Most látomásod van és látod, hogy Prue...
veszélyben van. Egy warlock fenyegeti.
Szüksége van rád.
Prue.
Mennem kell. Nagyon sajnálom, mást nem mondhatok.
Majd hívlak, rendben?
Sajnálom. Igazán, sajnálom.
Rendőrség?
A Buckland Aukciós Házból telefonálok.
Valaki meg akar ölni. Siessenek!
Még dolgozol?
Sajnálom, ha megijesztettelek.
Semmi baj! Újabban kissé feszült vagyok.
Nem csodálom, azok után, ami itt megy.
Ja.
Hallod, Jaime, nem tudod,
aznap, amikor ellopták a diadémot, volt itt valaki,
Hannah vagy Rex?
Nem, csak te voltál itt. Akárcsak ma este.
Nincs még egy hozzád hasonló dolgozó.
És ha számít valamit, Prue, biztos vagyok benne, hogy nem te voltál.
És kiderül az igazság. Egész biztos.
Kösz.
Hannah számítógépe.
Van itt valaki. Mögötted.
Attól félsz, hogy egy warlock az és sokkal erősebb nálad.
Hallasz egy sikítást, meg kell mentened valakit a raktárban.
- Jaime. - Ahogy belépsz, felveszed a műtárgyat.
Jaime.
Jaime.
Prue!
- Phoebe. - Hála isten, hogy élsz.
Meghalt.
Megtaláltuk a kazettát a holttest mellett.
Látni, amint a páncélteremből kijövet Prue...
a táskájába rakja a diadémot.
- Micsoda? Az nem lehet. - Meg lehet nézni.
Valaki biztos manipulált, hogy ilyet tegyek.
Ahogy engem is manipuláltak, hogy...
a saját nővérem ellen tanúskodjak.
- Te tudod, miről beszélnek? - Gőzöm sincs.
Rex-szel voltál ma este, igaz?
Igen, Prue, de ezt nem itt és nem most kéne megvitatni.
Nem úgy értem. Nem találod különösnek a dolgot, hogy...
pont akkor kezdesz vele randizni, mikor ezek történnek?
Nem, csöppet sem. Sőt, azt hittem, hogy Hannah-ra gyanakodtál egészen idáig.
- Úgy van. - Bocsánat, hölgyeim.
Ha nem zavarunk, feltennénk néhány kérdést.
Már mindent elmondtam, oké?
Későig dolgoztam, valami zajt hallottam, idejöttem és itt találtam Jaime-t.
- A kazettáról tudtál? - Dehogy tudtam.
Pontosan miért vetted fel a gyilkos tárgyat?
- Azt hiszed, hogy ő ölte meg? - Phoebe.
Nem, tudni szeretném, hogy meddig akar elmenni!
Ugye ennek semmi köze ahhoz, hogy Prue szakított veled, vagy igen?
- Hagyd abba. - Nézzétek, tény az, hogy Prue-t...
annak a biztonsági őrnek a hullája mellett találtuk, aki utoljára látta a diadémmal.
Mellette a hiányzó kazetta, ami bizonyítja, hogy ő vitte el.
Kezében a gyilkos tárggyal. Szemtanú is van rá.
- Ezek után mire gondoljak? - Hogy bűnös vagyok.
Tudod, hogy nem ő volt.
Akkor ki tette? Láttál valakit elfutni, amikor ide bejöttél?
Nem.
- Sajnálom, Prue. Brian. - Igen.
Gyilkosság vádjával letartóztatunk.
- Fogadjunk egy ügyvédet. - Milyen pénzből?
Mit tudom én, de nem maradhat ott éjszakára.
Azért vagyunk itt. Rex majd segít.
Mit csinálsz?
Ez olyan különös.
Biztos, hogy jó helyen járunk?
Itt van a rúzsom. 100%.
Nem költözhetett ki olyan hamar.
Biztos, hogy csak képzeltem. Az egészet.
- A látomásomat is. - Az hogyan lehetséges?
Agykontroll, távirányítás, elbűvölés. Mit tudom én?!
Prue-nak igaza volt Rex-szel kapcsolatban. Egy warlock-kal járok.
Ismerős helyzet.
Szevasz.
Szia.
- Akarsz beszélni? - Most ellenőrzöm az aukciós ház...
összes alkalmazottjának a múltját.
- Nem erre gondoltam, Andy. - Andy?
Tényleg a keresztnevemen szólítottál? Azt is ismered?
Prue-tól hallottam.
Nem ő tette, Morris.
- Ezt már mondtad. - Nekem ez gyanús, túl egyszerű.
Az ölünkbe hullnak a bizonyítékok.
Talán a testvérének igaza van.
Az érzéseid befolyásolják a munkádat.
- Szállj le rólam, oké? - Rendben.
De azt még ismerd be, azért szakítottál Prue-val,
mert valamit eltitkolt előtted?!
Honnan tudod, hogy nem ez a dolog volt az?
Az, hogy bűnöző?
- Ne hülyéskedj! - Talán van jobb magyarázatod?
Átküldjük a megyei börtönbe?
Nem, tartsuk itt, ameddig csak lehet.
Hátha közben valami kiderül.
- Mit csinálsz? - Megszabadulok a bizonyítéktól.
Nem ítélhetik el Prue-t, ha nincs bizonyíték.
- Halkabban, itt van Leo. - Itt van, tényleg?
Koncentrálj! És gondolkozz!
Per pillanat a törvénytől kell a legkevésbé félnünk.
Egy warlock-kal van dolgunk.
Kettővel, hiszen Prue szerint Hannah is az.
Tényleg. De előbb meg kell tudnunk, hogy mit akarnak.
És hogy mire megy ki a játék Prue-val.
Biztos, így akarják megszerezni az erőnket,
akárcsak a többi warlock.
Tehát szét akarnak minket választani,
mert a hármas erő együtt legyőzhetetlen.
Mit fogunk tenni?
Nincs választásunk.
- Gyerünk! - Gyerünk? Hová?
- Phoebe! - Minden rendben lesz, Piper.
Ez őrültség.
Ki kell hoznunk Prue-t, mielőtt Rex minket is becserkész!
- De nem fog sikerülni. - De igen. Boszorkányok vagyunk.
Mindössze annyit kell tenned, hogy lefagyasztod az őröket és kinyitod Prue celláját.
Én? Na és te?
Egyikünknek idekint kell őrködnie!
- Kész? Háromra indul. - Nem, Phoebe.
Három.
Micsoda erő! Elképesztő!
Mit csinálsz?
- Elment az eszed? - Csak tisztázzuk,
- ... Phoebe ötlete volt, nem az enyém. - Tessék?
Szerintünk Rex egy warlock és az erőnket akarja.
Phoebe odakint vár rád, hogy elmagyarázza.
Menjünk Prue, mert lejár az időnk.
- Piper, ez nem helyes. - De a villamosszék sem az.
Nézd, ha szerencsénk van, gyorsan eltüntetjük őket és reggelre visszahozunk.
- Nem hiteles. - Van jobb ötleted?
- Nincs. - Akkor gyerünk.
Ne nyúlj hozzájuk! Ne nyúlj hozzájuk! Ne!
Gyere!
Gyere.
Remek felvétel.
Szerintem felettébb érdekesnek fogja találni ezt a képet a rendőrség.
- Rex. - Honnan tudtad, hogy...?
...itt lesztek? Mondjuk úgy, hogy...
követtem minden gondolatotokat és lépéseteket.
Te mocsok.
Lassan a testtel, Prue!
És meg ne próbáld használni az erődet!
Mert a kezemben vagy.
Míg te a celládban sziesztáztál,
Hannah elvitte a diadémot a lakásodról.
Nagy hiba, hogy nem szabadultál meg tőle.
A helyedben én kétségtelenül ezt tettem volna.
- Akaratátvitel. - Mit akarsz?
Az erőtöket, természetesen. Hiszen főként ezért is vettelek fel.
Sejtettem, hogy boszorkány vagy,
de meg akartam róla győződni. Így türelmesen kivártam a megfelelő pillanatot.
- Most itt van. - Minek ez a nagy körítés?
Miért nem öltél meg és vetted el az erőnket?
Ne adj neki ötleteket.
Nem, nem. Előbb tudnom kellett, hogyan...
reagáltok veszély esetén. Ezért kénytelen voltam zsaroláshoz folyamodni.
Van egy rendkívüli igézet az Árnyak könyvében,
amely örökre megfoszt az erőtöktől.
Ez a lámpás felfogja az erőtöket.
- És átadja nekem. - Menj a pokolba.
Szeretnék, kedves. Már nagyon hiányzik.
És ezért biztosan kitüntetnek otthon.
Cserébe visszaadom a képet és azt mondom, én tettem el a diadémot.
Nincs lopás, nincs gyilkossági indíték és nincs börtönbüntetés sem.
Sajnos nincs sok időd, bármikor észrevehetik, hogy megszöktél.
Nos?
Az aszkézis igézete. Ha felolvassuk hangosan, megfoszt az erőnktől.
- Nem lehet visszaállítani? - Ezt nem tudom, nem írja.
Azt mondom, hogy lapozzunk és...
keressünk egy átkot, amivel fenéken billentjük Rex-et.
- Nem lehet. - Miért nem?
Mert most is itt van valahol és néz bennünket.
És ha nem tesszük azt, amit mondott, értesíti a rendőröket.
Nem adhatjuk fel az erőnket harc nélkül.
Azzal önmagunkról mondanánk le.
- És az életünkről. - Pontosan.
Ezeket a képességet azért kaptuk, hogy jót cselekedjünk velük és...
aztán átadjuk az utódainknak.
Szerinted én ezt nem tudom? Van fogalmad arról, hogy mit érzek?
Amikor én tehetek az egészről.
- Nem a te hibád, Prue. - Nem bizony.
De engem vett palira Rex.
És miattam vagyunk ilyen helyzetben.
Kell lennie egy kiútnak.
És pedig? Szökjünk meg?
Valami azt súgja nekem, hogy nem hagyhatjuk cserben az ártatlanokat.
Az erőnk nélkül úgysem tehetünk sokat.
De engem az zavar, hogy tálcán kínáljuk fel a sátánnak.
Ezt nem tehetjük.
De a börtönben sem rostokolhatsz.
A börtönrács ugyanúgy elválaszt minket. Rex így is célbaér.
- De én ezt nem akarom. - Én sem,
de nincs más választásunk.
Itt már csak a csoda segíthet,
ha még egyáltalán vannak csodák.
Varázserők, most távozzatok,
híretek, hamvatok ne maradjon.
Varázserők, most távozzatok,
híretek, hamvatok ne maradjon.
Rajta, Phoebe.
Oké. Varázserők, most távozzatok,
híretek, hamvatok ne maradjon.
Nézzétek.
- Pedig jól szórakoztam. - Én is.
Legyünk túl rajta.
Itt jönnek.
Szuper.
Én is imádlak, kedves.
Hannah, megváltoztál.
Meghalt 1998.08.20.
Meghalt 1998.08.20.
Mr. Morris. Trudeau.
Azonnal gyere ide, azt hiszem, megvannak a Prue helyetti igazi bűnösök.
Figyeljetek! Amint átadta a képet és a diadémot,
kiütjük Rex kezéből a lámpást és elszaladunk.
- Az mire jó? - Talán kiszabadítja az erőnket?!
- Jobb a semminél. - És ha ez egy újabb csapda?
Minden lehetséges. Üdvözöllek benneteket, hétköznapi emberek.
- Hol van Hannah? - Lesben. Ahhoz nagyon ért.
A lámpást, ha kérhetem.
Kissé faramuci a helyzet, nem igaz? Úgymond könnyű préda.
Olyan, mint amikor valami még hiányzik a fináléból.
Nem.
Hannah, most! Gyorsan!
- Visszakaptuk az erőnket! - Hogy?
Kit érdekel! Meneküljünk!
Rex.
Ne!
Mit tettetek?
Nem az én hibám volt.
Ő szúrta el, nem én!
Ne, könyörgöm, ne!
Mi az ördög volt ez?
Szerintem maga volt az ördög.
Oké, de gyorsan vissza kell mennem a cellába. Gyerünk.
Látni akarjuk Prue Halliwell-t.
- Kösz, Eric. - Köszönjük.
Prue?
Andy, mi van? Mi történt?
El akartam mondani, hogy megúsztad.
Igazad volt. Rex és Hannah állította fel a csapdát.
- Nem tudjuk, kik ők. - Ezt nem értem.
Megöltek két embert,
felvették a nevüket és átvették az aukciós házat.
Azt csődbe vitték és le akartak lépni a diadémmal.
Amit megtaláltunk Rex irodájában.
Tényleg, elfogtátok őket?
Még nem.
Egész biztos nem tudod, hogy...
ez mit keresett az irodájában?
- Egész jó kép. - Ugye?
Igézetek, varázslatok, átkok. Minden itt van.
Minden. Úgy, mint azelőtt.
- Hála istennek! - De hogyan?
- Meg sem próbáltuk visszafordítani! - Biztos elszúrtuk.
Most mi van? Nem ez lenne az első alkalom.
Nem, nem szúrtuk el. Valaki, vagy valami kellett ehhez.
- Magától nem történhetett. - Miért nem? Csodák vannak.
- Kipp-kopp. - Leo.
Nem baj, hogy bejöttem? Itt hagytam a szerszámos ládámat.
Fura, de nem emlékszem, hogy láttam volna tegnap.
Freud szerint azért felejtünk ott dolgokat...
mert vissza akarunk jönni értük.
- Bűnös. - Ne mondd ezt.
Hosszú történet. Ne is törődj vele.
- Nos, elmész, ugye? - Sajnos igen.
- Tényleg menned kell? - Mindent megjavítottam,
amiért jöttem.
De visszajövök, ígérem.
Sokáig nem tudok nélküled meglenni.
Legalább ő nem volt warlock.
Nem lehet, hogy Leo volt a...? Mit csinálsz?
Megszabadulok az aszkézis igézetétől.
Most, hogy visszakaptuk az erőnket, nem szeretném, ha újra az elvesztését kockáztatnánk.
- Egyetértek. - Én is.
Örökre boszik?
És ezt büszkén vállaljuk!
A három nővér egy nap nagy családi titokra jön rá.Mia a legidősebb és legszexisebb ő mégsem az a pasi faló tipus,Lisa a középső aki elbüvölő és okos.Molly a harmadik és egyben legkisebb aki nővéreivel ellentétben kihasználja bájait és szépségét, ő falja a pasikat. A három lány története még csak most kezdődik..
2011. július 19., kedd
Charmed1.9
- Matthew? - Hello, Melinda.
Miért?
Mondd, miért árultál el.
Azt kaptad, amit érdemeltél.
Szóval nem is szerettél?
És a szenvedély, a hév?
Meg kellett nyernem a bizalmadat.
Különben nem osztod meg velem az erődet.
De ha már megszerezted,
miért árultál el? Tudtad, hogy elégetnek.
Hogy megtartsam a titkomat.
Akkor tartsd meg ezt is.
- Majd odaadom egy másik boszorkánynak. - Azt nem hiszem.
Milyen varázslat ez?
Visszaveszem azt, amit elloptál tőlem.
Az időn túl, a hasznon túl,
légy bezárva örökre, kínoktól gyötörve.
Nem!
Rex.
Jó reggelt, Prue.
Kérlek, ezeket vedd nyilvántartásba.
Csodálatos szállítmány egy keleti örökségből.
- Hozzálátok. - Köszönöm.
Végre!
Szabadság.
A világ megváltozott.
Milyen évet írunk?
- Parancsol? - Hol vagyok?
- Ki maga? - Matthew Tate.
S ha kiengedtél abból a medálból,
te vagy Melinda Warren leszármazottja.
- Köszönöm. - Micsodát?
Rávettelek arra, hogy ellenem használd az erődet.
Így már az enyém is.
Mögötted, boszorka!
- Ezt hogy csináltad? - Nekem már megvan a te erőd,
de neked nincs meg az enyém.
- És mit akar? - Azt, amit Melinda elvett tőlem.
Vissza akarom venni a három erőt.
Gyerünk, védekezz! Fagyassz meg!
Nem tudom.
Tehát nem vagy egyedül.
Többen vagytok.
És a családnevetek most Halliwell.
Prue, minden rendben?!
Bűbájos boszorkák 1x09 - Az ük-ük-üknagyanyánk
Csak ültem ott, olvastam a sportot,
iszogattam a kávémat és bumm,
elém pottyant az égből ez a fickó, fura öltözetben,
modortalanul. Még csoda, hogy nem rám esett.
- Hogy érti, hogy esett? - Szó szerint.
Valahonnan fentről, legalábbis azt hiszem.
- Tíz emeletes az épület, uram. - Tizenkettő.
S azt állítja, hogy felállt és elsétált egy karcolás nélkül?
- Ugye jól értem? - Van jobb magyarázatod?
Bocsásson meg.
Jól van, Trudeau.
Kapd elő a szellemirtó dekóderedet és hadd halljuk!
Nézd Morris, fogalmam sincs!
Csak azt tudom, bármi is történt, abban az irodában kezdődött.
- Akkor nézzük meg, kié az iroda. - Én már tudom.
Prue-é.
Azt javasoltam, rákot szolgáljunk fel ebédre... és kapós volt.
Mind elfogyott. Szereted a rákot, Leo?
- Tudod, mit szeretnék, Piper? - Mi lenne az?
Azt a hosszabbítót, ide tudnád adni?
Persze.
Én is tudtam.
- Parancsolj. - Kösz.
Menj már.
- Mindjárt jövök, Leo. - Nem gond.
- Hagyd abba. - Szerény véleményem szerint,
ne kerülgesd már a forró kását, csapj már le rá.
- Kínáld fel magad! - Az a piszkos fantáziád!
- Ne légy már ilyen félénk. - És ha visszautasít?
- Azt te sem hiszed el. - De, komolyan mondom.
- Én is. - De én komolyan mondom, még sosem...
tudod...
- Most ugye viccelsz? - Nem.
Te még soha nem kezdeményeztél?
Ha randira gondolsz, akkor nem.
Ebben a családban csak én örököltem a próba-szerencse génjét?
Valószínűleg, mert az én génjeim azt diktálják,
hogy meg kell várni, hogy a fiú tegye meg az első lépést.
Na de most!
Eldugult a lefolyó, de mindjárt megoldom.
Nagyszerű. Hozhatok egy teát?
- Megköszönném. - Máris.
- Mit köszön? - Semmit.
Leo!
Leo?
Megfagyott. Most tégy vele amit akarsz.
Mikor hagyod már abba?
- Állj mellé és lefényképezlek. - Phoebe, tudtam, hogy rád számíthatok.
Mosolyogj.
Lányok, komoly vészhelyzet van.
- Szia, Leo. - Helló, Prue.
Lányok, beszélnünk kell.
Webster. Hannah Webster.
Azt mondta, hangokat hallott idebent. Milyen hangokat?
Ezt nehéz leírni.
Úgy hangzott, mint...
egy dulakodás.
- Vagy verekedés, azt hiszem. - Aztán hallottunk egy durranást,
ami az lehetett, hogy az ablak betört,
gyorsan bejöttünk Prue-hoz,
de ő szélsebesen kirohant a szobából.
És mondott valamit, hogy mi történt?
Semmit, csak egyszerűen, elment.
És rettenetesen feldúlt volt.
Azt nem tudják véletlenül, hová mehetett?
Nem, sajnos, nem.
Rendben, köszönöm, Mr. Buckland.
Amint végeznek az embereim, kijavíthatja az ablakokat.
Higgye el uram, kevésbé aggódom az ablakok miatt.
Prue miatt aggódom.
Figyelj, kérd meg a kapitányt, hogy adják át másnak az ügyet.
Már nem járok Prue-val, így nincs összeférhetetlenség.
És ne oktass ki engem.
Oké.
Oké.
Azt hiszem kiválóan sikerült. Te mit szólsz?
Az már biztos, hogy igaz a medál legendája...
és az is, hogy Prue boszorkány,
de most egy XVII. századi warlock mászkál szabadon.
Ez veszélyes lehet.
Ez igaz. De ha valóban igaz a legenda,
akkor Matthew furcsa észjárású...
akárcsak mi.
Nem lesz nehéz megtalálni.
És ne aggódj, Hannah,
szarkalábasak lesznek a szarvaid.
Mit mondott, hogy hívják?
Matthew Tate.
És valahonnan azt is tudja, hogy Melinda Warren a rokonunk.
Melinda az Árnyak könyvéből? Az ősanyánk?
Az, akit elégettek a máglyán és elkezdte ezt az egészet?!
A fickónak, aki kijött a medálból,
az ereje hatalmasabb az enyémnél.
A legfurcsább dolgokat művelte.
Az egyik percben előttem volt, a másikban már mögöttem,
aztán 12 emelettel lejjebb az utcán landolt.
Minden jel arra utal, hogy egy warlock-kal van dolgunk.
Bizony és nagyon erős,
bosszúálló, alattomos és a hármunk erejét akarja.
Hadd nézzem a medált!
Meg kell tudnunk, kicsoda, mielőtt megtalál kettőtöket.
Nem!
Mit mondtál, a medálból jött ki?
Láttam, amint Melinda bezárta a medálba.
Láttad a múltat?
- Te csak a jövőt látod. - De most már nem.
Hisz tudjuk, hogy nő az erőnk!
Ez igaz, de azt reméltem, hogy repülni fogok.
-Halliwell, Rossen és Hals Ügyvédi Iroda- Perelni akarnak?
Jól van, hadd szóljon, úgy sincs esélyük.
Ráadásul még duplán keresünk is az ügyön.
Bocsáss meg.
Maga Arnold Halliwell?
Igen.
És maga kicsoda, Robin Hood?
Mondja, hol vannak a testvérei?
Testvérek?
Egyedüli gyerek vagyok.
Eresszen el, vagy beperelem.
Ügyvédek... nem változtak.
Igazam volt. Melindát láttam.
Ugye, milyen gyönyörű?
Kicsit hasonlít anyára.
Ezt hallgassátok: ,,Mivel elárulta a szerelmét,
ezért örökre megátkozta és bezárta a medál fogságába, hogy...
meglakoljon a bűneiért."
- Akkor ezt láttam. - Remek, én meg kiengedtem.
Nem semmi. A legenda szerint a warlock-ot nem szabad kiszabadítani, mert...
kiírtja a Warren-vonalat. Ezek lennénk mi.
Ja, akkor húzzon egy sorszámot és álljon be a sorba a többi warlock mögé.
Csakhogy ilyenhez eddig még nem volt szerencsénk.
- És hogyan tovább? - Bújjunk el?
Nem, meg kell tudnunk pontosan, ki az ellenfelünk.
A medálnál kezdjük azzal, hogy miként került hozzám.
Prue, a céged van a hírekben.
Szemtanúk szerint a 12 emeletes épületről esett le a férfi. Az érdekesség?
Állítólag felállt és sértetlenül elsétált.
Meg kell találnunk, még mielőtt valakit bántalmaz.
Főleg egy ártatlant.
- Megint az ártatlanok. - Nézzétek, Andy a tévében.
Egyszerűen elképesztő, ami ma itt történt. Ilyet még soha nem láttam.
Itt is itt van.
És ez a fickó csak úgy jött, aztán hirtelen itt landolt.
Andy, micsoda meglepetés.
- Hogy s mint? - Beszélnem kell Prue-val, Phoebe.
Prue-val? Hogy én milyen szórakozott vagyok.
Azt hittem, hogy szakítottatok.
Másért vagyok itt. Rendőrségi ügy.
Ja, értem. De nincs itthon, dolgozik.
Nem, nincs ott.
Akkor viszont nem tudom, hogy hol van.
De feltétlenül megmondom, hogy kerested, oké? Ciao.
Egy férfi kiesett Prue irodaablakán. Ez önmagában is elég gyanús,
de egy ugyanilyen külsejű férfi...
megölt egy környékbeli ügyvédet is.
Őt is Halliwell-nek hívták.
Szerintem pedig Prue tudja, ki ez a férfi.
Még egyszer kérdezem. Hol van a nővéred?
Hol az engedélyed?
Remek! Nem csak egy warlock vadászik rám, de a San Francisco-i rendőrség is.
Senki sem mondta, hogy unalmas az életed, Prue.
- Talán Andy segíthet. - Mondd csak, nem akarsz te beszélni vele?
Figyelj Andy, nem akarlak zaklatni, de...
egy XVII. századi warlock meg akar ölni bennünket. Segítenél?
Oké, buta ötlet volt, de segítségre van szükségünk.
Csakhogy Andy segítsége most édes kevés.
Olyanra van szükségünk, aki már csinált ilyet.
Olyan, mint Melinda Warren.
Eddig jó és akkor hogyan tovább?
Visszanyúlunk az időben, elkapjuk és megkérjük, hogy segítsen?
Igen és már azt is tudom, hogyan kell csinálni.
Persze csak akkor, ha nem jelent nektek gondot egy kis véradás.
Ettől egyedül csak én iszonyodom?
- Igen. - Sajnos nincs más választásunk.
Most feltámasztjuk a halottakat is? És mi van, hogy ha olyan...?
Figyelmesen elolvastam az Árnyak könyvét.
Igazi hús-vér emberként tér ide vissza.
Az erők birtokában. Mindannyiunkéban.
Az micsoda?
Nos, az igézetben vér kíván vért.
Szóval nem fog fájni.
Nagyon... Hazudtam.
Na lányok, ez olyan, mint azon a nyáron a tóparton.
Emlékeztek? Vérszerződést kötöttünk, hogy mindig barátok leszünk, nem csak testvérek.
- Arra emlékszem, hogy begyulladt az ujjam. - Ja, de az eskü beteljesült.
És három hétig nem mentem a vízbe. Hagyj engem a késsel!
- Akkor hogy vágod meg magad? - Sehogy.
- Piper? - Rosszul leszek a vértől.
Gonosz lények robbantak szét a padlásunkon.
A szemünk láttára porszemmé foszlottak.
És te meg vagy ijedve egy csepp vértől?
- Meggyőztél! Szúrd meg az ujjam. - Csináld te.
Oké.
Melinda Warren, vér a vérünkből,
ük-ük-üknagyanyánk,
megidézünk téged.
Áldott legyen.
Ne, ne tépd el a ruhát, így is beleférek.
Nem tépem el, ez egy zipzár, látod?
Egy bölcs boszorkány műve.
Az, és a bölcs boszorkák manapság elrugaszkodnak a valóságtól,
bújj bele a ruhába, pont jó rád.
Olyan furcsa, újra itt lenni,
lélegezni és érezni.
Milyen birkának van ilyen puha gyapjúja?
A szintetikusnak.
Sok időbe telt megvarrni ez a ruhát?
Varrni? Nem, dehogy, vettem.
Akkor gazdag vagy.
Csak hitelkártyája van.
- Melinda, de gyönyörű vagy! - Köszönöm.
- Hogy tartjátok melegen a lábatokat? - Kávét iszunk.
Bocs, bejöttem a kulcsommal, nem tudtam, hogy itthon vagy...
Leo, sebaj.
- Ő a... - Unokahúgunk, Melinda.
- Örvendek. - Leo, a vízszerelő.
- Az kicsoda? - Most el kell mennünk.
A két kéz munkája bizony nagy ajándék.
Oh, balsors, te vagy a mesterem, bajokban edzve, egyre jobb vagyok.
És háromannyit nyerek, mint veszítettem.
Shakespeare.
Hát nem költői? Na nyomás, dolgunk van.
Egy angyal, Piper.
Miért nekem mondod?
Halliwell Vasedénybolt
Üdv, Matthew.
Valamit tennünk kell az öltözetével.
Kik vagytok? Honnan ismertek?
Röviden és tömören, mi adtuk oda a medált a boszorkánynak,
hogy kiszabadítson.
Mondhatjuk úgy is, hogy partnerek vagyunk.
- Egyedül dolgozom. - De nem ebben a században.
Új vagy a városban...
és az időben.
Kell a segítségünk.
Látom, vásárolsz. Megvan, amit kerestél?
Melinda Warren gyerekeit keresem.
Még hogy nincsenek véletlenek.
Látod, meg tudjuk mondani, hol találod őket,
te pedig meg tudod fosztani őket az erejüktől.
Gyere velünk.
Mi van?
Hogy találtatok meg?
Prue Halliwell, egy Halliwell ügyvéd,
nyomot hagysz magad után, barátom.
Ennek véget kell vetnünk.
Matthew amint megszerezte, amit akart,
elmondta a bírónak, hogy boszorkány vagyok,
s börtönbe zártak.
Majd máglyán elégettek.
Miért nem mentetted meg magad?
Miért nem használtad az erődet, hogy elmenekülj?
Mert volt egy lányom.
Prudence-nek hívták.
És ő volt a mindenem.
Ha bevontam volna az erőmet, beismertem volna a bűnömet.
És akkor Prudence-t is elégették volna.
Úgy véltem, ha...
beletörődöm...
és imádkozom, valaki megsajnálja a kislányomat és...
felneveli.
Csak így mehet tovább a Warren vérvonal.
És látom, sikerült. Hiszen itt vagytok.
Miért veszítik el olyan korán az anyjukat a Warren-ek?
Phoebe, a múltat már nem tudom, de a jövőt még megmenthetem.
Hogyan? Matthew nagyon erős és különleges képessége van.
Pillanatokon belül tud pozíciót váltani.
- Egy szempillantás alatt? - Pontosan.
Pillantás a neve.
Egy másik boszorkánytól másolhatta.
Én megfosztottam a tőlem lemásolt erőktől, de...
csak a jó ég tudja, milyen más erőkkel bír.
Hogy érted, hogy lemásolta?
Matthew adottsága az, hogy képes a jó boszorkányok erejének eltanulására, ha...
azt ellene használják.
Akkor az enyémet már tudja.
Amint lemásolta az erőt, ellene az már nincs hatással.
Ha megszerzi mindhármótok erejét,
képtelenség lesz őt elpusztítani.
- Mit tehetünk? - Vissza kell őt átkoznunk a medálba.
És ha nem sikerül?
Muszáj, hogy ilyen szűk legyen ez a nadrág?
Feltétlenül.
Nem csoda, hogy manapság mogorvák a férfiak.
Az a csoda, hogy egyáltalán járni tudnak.
- Így jó lesz? - Igen.
Csak nézzél nyugodtan, ha tetszik.
Nem is...
néztem... nagyon.
Miért ez az álszerénység?
Nem értem.
Nos, ez egy igen összetett probléma manapság.
Tudod, van a politikai botrány, a szexuális zaklatás,
hadd ne merüljek jobban bele.
Igen különös idő ez.
Oly nyitott és mégis oly zárt, még a warlock-nak is szégyenérzete van.
Hannah...
- Mi az ördög ez? - Rex, mondtam, hogy felöltöztetem.
Igen, tíz perccel ezelőtt.
Sok mindent felpróbáltunk. Azt mondta, elég nehéz választani.
A játéknak vége, nagy fiú.
Most már munka van.
És ne feledd, az idegennek haza kell menni,
ha véget ért a küldetés.
Nem igazság, hogy elfelejtettem néhány összetevőt.
Nem most volt, hogy megátkoztad Matthew-t.
Legalább 300 éve.
Amire nem emlékszel, azt megtalálod a könyvben.
Az Árnyak könyvében?
Egek, milyen vaskos lett.
- Nem ilyen volt mindig? - Nem. Nem,
de nyilván a Warren boszorkák generációkon...
keresztül hozzáadtak és ez lett belőle.
Na és ti mit adtatok hozzá?
Mi? Viccelsz? Mi kezdők vagyunk.
Nem tudunk saját igézetet kreálni.
Mindent a maga idejében, Phoebe.
A könyv veletek együtt nő.
Néha hozzáadtok valamit, máskor belőle merítetek.
Itt van az az átok.
Csak írd nyugodtan.
- Tinta nincs? - Nincs.
Ezt biztos a nagyi kreálta.
A türelem igézete.
Fogadok, hogy sokszor használta a nevelésünk során.
Nem voltunk mind bajkeverők, Phoebe.
Nem voltam bajkeverő, csak...
Csak nyűg.
- Szabad szellem. - Kolonc.
Egy Warren.
Családi vonás.
Van aki lobbanékony, van aki aranyos,
van erős akaratú és persze erővel bíró.
Ezek áldások.
És azt jelzik, hogy honnan jöttetek.
Ez a könyv a kapocs.
Velem kezdődött.
Hát akkor tegyünk róla, hogy ne velünk végződjön.
Siessünk.
Ez itt Prue.
Már találkoztatok.
Ő Piper, ő pedig Phoebe.
Illusztris festmények.
Nem érezni az ecsetvonásokat.
Ja.
Juttasd eszünkbe, hogy vigyünk el moziba, ha ez véget ér.
És itt a vendéglő, a Quake címe. Itt dolgozik Piper.
Javasolhatom, hogy menj oda egyenesen és vedd el az erejét.
Hannah odavisz.
Az igézet rém egyszerű,
persze csak ha megvannak a szükséges hozzávalók.
Phoebe összeszedi a fűszereket, addig én megvágom a mogyoróhagymát.
Ez buli. Még soha nem állítottunk elő igézetet.
Ennek örülök, hiszen ezekkel csínján kell bánni.
Úgy érzem, hogy olyan sokat tanulhatnánk, vagy tehetnénk,
ha lenne egy tanítónk.
A helyedben hálás lennék azért, amit kaptam és nem vágynék valami másra.
Képeket látok, mi abban a különleges?
Olyan képeket, amelyek megmutatják a múltat és a jövőt,
a segítségükkel védelmezel és gyógyítasz.
Hallottad ezt, Prue?
Prue, hagyd már abba a leskelődést, Andy már rég elment.
De visszajön, házkutatási engedéllyel.
Nyugi, úgy sem fog téged lecsukni.
Akkor minden megvan?
Hiányzik még pár gyógynövény,
de azt hozok a vendéglőből.
Egyedül a toll jelent gondot. A foltos bagoly tolla.
- Mi a probléma? - Veszélyeztetett madár.
Vannak olyan állatok a te idődből, amelyek már nem élnek.
- Miért? - Felmelegedés, szennyeződés...
hosszú történet.
Na és az állatkertben nincs?
Mi az az állatkert?
Értelme szerint egy hatalmas kert,
ahol az állatok ketrecekbe vannak zárva és...
Utánanézek a tollnak.
Piper, hozod a fűszereket?
Igen, de félek, hogy ott ragadok a vendéglőben,
mert ma este sajnos be vagyok osztva.
Veled megyek és elhozom a cuccokat, ha nem tudsz meglógni.
De ti nem mehettek ki a házból.
Matthew pont kettőtöket keresi.
Nem lesz gond, honnan tudna a Quake-ről?
Már több, mint 300 éve várok a bosszúval.
Amint ideér Piper, bosszút állok.
Menj előre a konyhába.
Megkeresem Martin-t és azt mondom neki, hogy vírusos fertőzésem van...
- ... és haza kell mennem. - Remek terv.
Piper, megtalált a kedvesed?
- Kicsoda? - A brit akcentusú fickó.
Korábban idetelefonált, hogy dolgozol-e ma este.
Megvan a te erőd is.
És látom, Melinda is itt van. Remek.
Magam fogok végezni vele.
Jól vagy?
Itt járt Matthew. Elment.
De lemásolta az erőmet.
Jól van, találtam egy foltosbaglyot a múzeumban, ahol dolgoztam, kitömve.
Nekünk csak egyetlen toll kell.
Még jó, így lehet, hogy megúszom egy szimpla figyelmeztetéssel.
- Amint lehet, sietek vissza. - Jól van.
Kérlek, vedd fel!
Nem vagyok itthon. Tudja, mit kell tennie.
Prue, vedd fel.
Phoebe?
- Hol vagytok? - Phoebe, itt vagyok.
Lányok, nagyon vigyázzatok.
- Phoebe? - Itt járt Matthew.
Felétek tart.
Megszakadt.
Matthew.
- Ismét találkozunk. - Igen.
És megint rosszul vagyok a látványodtól.
Vicces, hogy maga a tudat, hogy tönkreteszem a vérvonalad,
sokkal vonzóbbá tesz téged.
- Ezt nem fogom megengedni. - Nem-e?
Hiába átkoztál meg, úgyis elégettek.
És mégis itt vagyok, látod?
Csak egy halott boszorkány vagy,
védelmezed ezeket a buta lányokat. Pedig ők is meg fognak halni.
- Meg ne próbáld! - Már késő.
Már kettőnek megszereztem az erejét.
Már csak a harmadik van hátra.
Ha jól tudom, ő Piper.
- Hacsak, te nem fagyasztasz meg. - Menj a pokolba, ott a helyed.
Szóval ezért hoztak téged vissza.
Igaz?
Azt hiszed, hogy újra megátkozhatsz?
Jobb lesz, ha most rögtön megöllek.
Csak rajta.
- Már átadtam az igézetet. - Hazudsz.
Tényleg?
Hol van most az, akinél a toll van?
Hol van Prue? Beszélj!
- Elment a... - Hová?
Az állatkertbe.
Akkor ott végzek vele.
Majd visszajövök a lányokért.
Te pedig, végignézed a halálukat,
én a szenvedésedet,
aztán...
te zárod sort.
Elveszítetted.
Mindig ugyanaz a modor, Rex. Szállj már le rólam, kérlek.
- Lemásolta Piper erejét? - Fogalmam sincs.
De valami biztos történt a vendéglőben, mert nagyon gyorsan elment.
A lányok is.
Miért nem követted őt?
Próbáltam, de miért nem követed őket te?
Mert sajnos, még nem rendelkezem azzal a képességgel.
Azért kell Matthew, hogy megszerezze nekünk a lányok erejét.
Különben a pokol tüzében égünk el.
Keresd meg!
- Prue? Melinda? - Itt vagyok.
- Mi történt? - Itt volt Matthew, igaz?
Igen, de nyugodj meg, elment.
Ott volt a vendéglőben és lemásolta az erőmet.
Azt mondta, meg fog ölni téged, annyira...
Semmi baj, Phoebe.
De sietnünk kell, mielőbb Matthew visszajön.
Megvannak a növények?
Igen, már csak a toll hiányzik.
Jól van, azt már Prue intézi.
Hogy?
Andy, mit csinálsz itt?
Velem kell jönnöd, Prue.
- Megtaláltam Matthew-t. - Látom.
Meg kell találnom Prue-t, feltétlenül.
Előbb Phoebe-t és Piper-t keresd meg.
- Nem értem, hogy miért... - Megszereztem a jövendölés erejét.
Láttam, hogy Prue, az átkon dolgozik.
- Segítsetek. - Ne.
Nem, egyszerre csak egy dologra koncentráljunk.
Maradjunk az eredeti tervnél.
Szerezd meg az utolsó erőt.
De az átok végez velem.
Feltámasztották Melinda Warren-t, hogy újra megátkozzon.
- Mit beszélsz? - Én már biztos, hogy nem megyek oda vissza.
Figyelj!
Csak figyelj rám!
Ha vissza akarnak küldeni,
az átkot az otthonukban fogják elszórni.
És?
Emiatt Prue biztos, haza fog menni.
Majd őt is elintézed...
és megszerzed a fagyasztás erejét.
Már próbáltam. De inkább meghalnak.
Próbáld meg újra.
Utoljára kérdem Prue, minek a toll?
Mondtam már, hogy a toll nálam volt.
És mióta?
Mondd ki nyugodtan, mielőbb betörtél a múzeumba,
amivel persze törvénysértést követtél el.
Milyen törvénysértést?
Ugyan, Prue! Ne játszd meg nekem az ártatlant!
Jól ismerlek, bajban vagy.
De csak úgy tudok neked segíteni, ha te is segítesz.
- Legjobb, ha beszélek egy ügyvéddel. - Miért nem bízol bennem?
Most azt akarod, hogy bevigyelek?
Miért csinálod ezt, Prue? Ez nem játék.
Ez nagyon komoly.
Andy, kérlek, haza kell mennem.
Nem.
E felett már nem lehet szemet hunyni, Prue.
Nem csak rólam van szó, hanem Piper-ről és Phoebe-ról is.
Mondd már el, hogy mi folyik itt!
Most az egyszer bízzál bennem!
Nincs más választásod, Prue.
Andy, sajnálom, de tényleg el kell mennem.
Nem, nem lehet, Prue...
Prue, gyere vissza. A vesztedbe rohansz!
Készen vagyunk. Már csak a toll kellene.
És Prue? Mi tart ilyen sokáig? És ha...?
Nincs veszélyben. Matthew már megszerezte az erejét.
Na meg az állatkertbe is elküldtem.
Lehet, hogy dugóban van.
Amint megjön, hozzáadjuk a tollat és mehet az átok.
De mi van, ha Matthew nem jön vissza?
Itt vagyok.
Ezt a lehetőséget semmiért nem hagynám ki.
Ez a mi csatánk, Matthew. Hagyd őket békén.
Megszerzem, amiért jöttem.
Az erődet és az életedet.
Piper!
- Fagyassz meg, boszorka! - Azt soha.
Azt mondtam, fagyassz meg!
Mentsd a bőröd.
Nem? Akkor a húgodét!
- Phoebe! - A játéknak vége.
Add ide a tollat.
Piper, most.
Az időn túl, a hasznon túl,
légy bezárva örökre, kínoktól gyötörve.
- Nem! - Ezt érdemelted!
Ezzel még nincs vége!
Dehogy nincs!
Ez már örökre szól.
- Követtem őt, de kudarcot vallott. - A francba.
Most mit csinálunk?
Nem tudom.
De gyorsan ki kell valamit találnunk.
Ennyi kudarcot már nem néznek el nekünk.
De nem teljes kudarc, hisz...
végül is lelepleztük őket. Bebizonyítottuk, hogy boszorkányok.
Ez nem számít?
Vajmi keveset nyom a latban, elhiheted.
Miért nem hallgattál rám!
Nekünk kellett volna elintézni.
Igen, igazad van, Hannah.
Ezt elszúrtam.
Fel akarsz költeni egy bírót? Bolond vagy?
Szerzek egy letartóztatási engedélyt, Morris, és kész.
Milyen alapon?
Egy toll ellopásáért?
Nagyon fel lesz dobva. Te pedig mehetsz parkolóórákkal foglalatoskodni.
Szerinted hagyjam annyiban az egészet?
Azt is, hogy letartóztattam és megszökött?
Úgy bizony! Ha csak nem akarod elmondani a bírónak,
miként szökött meg pontosan a kishölgy.
Apropó, meg tudod egyáltalán magyarázni, hogy pontosan hogyan is történt?
- Nem akarok erről beszélni. - Trudeau!
Hallgass rám! Hagyd a fenébe!
Légy észnél.
Leo? Hogy hogy itt vagy? Mit keresel itt?
Gondoltam, ha nem zavarok, haladnék a fürdőszobai munkámmal.
Ez most nem alkalmas időpont.
Most búcsúzkodunk, Melinda készül elmenni.
Visszajössz máskor? Mondjuk, holnap?
- Hogyne, semmi gond. - Leo?
Mondd, nincs kedved randizni?
Úgy értem, velem?!
Dehogy nincs.
- Hívj fel. - Oké.
- Ki volt az? - Leo.
- Elküldted? - Tiszta a levegő.
Akkor kezdjük.
- Még nem akarom. - Miért nem?
Mert akkor itt hagysz bennünket.
- El kell mennem. - Miért?
Miért nem maradsz, hogy bepótold azt, amiről lemaradtál.
Mert ez nem az én időm. Ez a tiéd.
Prue-é és Piper-é.
Megosztjuk veled.
Nekem ennyi is elég volt.
Láttam a három testvért.
Jó boszorkányok, erősek és bűbájosak.
Mondd el, hogy mit látsz.
Látom a jövőt.
Az én bűbájos lányaimnak a sok-sok kislányát.
A valóra vált álmaimat.
Köszönök mindent.
Melinda Warren,
vér a vérünkből, elengedünk.
Áldásom rátok, lányaim.
Szeretlek titeket.
Hiányozni fog.
Nekem is.
Majd még visszahozzuk.
Miért?
Mondd, miért árultál el.
Azt kaptad, amit érdemeltél.
Szóval nem is szerettél?
És a szenvedély, a hév?
Meg kellett nyernem a bizalmadat.
Különben nem osztod meg velem az erődet.
De ha már megszerezted,
miért árultál el? Tudtad, hogy elégetnek.
Hogy megtartsam a titkomat.
Akkor tartsd meg ezt is.
- Majd odaadom egy másik boszorkánynak. - Azt nem hiszem.
Milyen varázslat ez?
Visszaveszem azt, amit elloptál tőlem.
Az időn túl, a hasznon túl,
légy bezárva örökre, kínoktól gyötörve.
Nem!
Rex.
Jó reggelt, Prue.
Kérlek, ezeket vedd nyilvántartásba.
Csodálatos szállítmány egy keleti örökségből.
- Hozzálátok. - Köszönöm.
Végre!
Szabadság.
A világ megváltozott.
Milyen évet írunk?
- Parancsol? - Hol vagyok?
- Ki maga? - Matthew Tate.
S ha kiengedtél abból a medálból,
te vagy Melinda Warren leszármazottja.
- Köszönöm. - Micsodát?
Rávettelek arra, hogy ellenem használd az erődet.
Így már az enyém is.
Mögötted, boszorka!
- Ezt hogy csináltad? - Nekem már megvan a te erőd,
de neked nincs meg az enyém.
- És mit akar? - Azt, amit Melinda elvett tőlem.
Vissza akarom venni a három erőt.
Gyerünk, védekezz! Fagyassz meg!
Nem tudom.
Tehát nem vagy egyedül.
Többen vagytok.
És a családnevetek most Halliwell.
Prue, minden rendben?!
Bűbájos boszorkák 1x09 - Az ük-ük-üknagyanyánk
Csak ültem ott, olvastam a sportot,
iszogattam a kávémat és bumm,
elém pottyant az égből ez a fickó, fura öltözetben,
modortalanul. Még csoda, hogy nem rám esett.
- Hogy érti, hogy esett? - Szó szerint.
Valahonnan fentről, legalábbis azt hiszem.
- Tíz emeletes az épület, uram. - Tizenkettő.
S azt állítja, hogy felállt és elsétált egy karcolás nélkül?
- Ugye jól értem? - Van jobb magyarázatod?
Bocsásson meg.
Jól van, Trudeau.
Kapd elő a szellemirtó dekóderedet és hadd halljuk!
Nézd Morris, fogalmam sincs!
Csak azt tudom, bármi is történt, abban az irodában kezdődött.
- Akkor nézzük meg, kié az iroda. - Én már tudom.
Prue-é.
Azt javasoltam, rákot szolgáljunk fel ebédre... és kapós volt.
Mind elfogyott. Szereted a rákot, Leo?
- Tudod, mit szeretnék, Piper? - Mi lenne az?
Azt a hosszabbítót, ide tudnád adni?
Persze.
Én is tudtam.
- Parancsolj. - Kösz.
Menj már.
- Mindjárt jövök, Leo. - Nem gond.
- Hagyd abba. - Szerény véleményem szerint,
ne kerülgesd már a forró kását, csapj már le rá.
- Kínáld fel magad! - Az a piszkos fantáziád!
- Ne légy már ilyen félénk. - És ha visszautasít?
- Azt te sem hiszed el. - De, komolyan mondom.
- Én is. - De én komolyan mondom, még sosem...
tudod...
- Most ugye viccelsz? - Nem.
Te még soha nem kezdeményeztél?
Ha randira gondolsz, akkor nem.
Ebben a családban csak én örököltem a próba-szerencse génjét?
Valószínűleg, mert az én génjeim azt diktálják,
hogy meg kell várni, hogy a fiú tegye meg az első lépést.
Na de most!
Eldugult a lefolyó, de mindjárt megoldom.
Nagyszerű. Hozhatok egy teát?
- Megköszönném. - Máris.
- Mit köszön? - Semmit.
Leo!
Leo?
Megfagyott. Most tégy vele amit akarsz.
Mikor hagyod már abba?
- Állj mellé és lefényképezlek. - Phoebe, tudtam, hogy rád számíthatok.
Mosolyogj.
Lányok, komoly vészhelyzet van.
- Szia, Leo. - Helló, Prue.
Lányok, beszélnünk kell.
Webster. Hannah Webster.
Azt mondta, hangokat hallott idebent. Milyen hangokat?
Ezt nehéz leírni.
Úgy hangzott, mint...
egy dulakodás.
- Vagy verekedés, azt hiszem. - Aztán hallottunk egy durranást,
ami az lehetett, hogy az ablak betört,
gyorsan bejöttünk Prue-hoz,
de ő szélsebesen kirohant a szobából.
És mondott valamit, hogy mi történt?
Semmit, csak egyszerűen, elment.
És rettenetesen feldúlt volt.
Azt nem tudják véletlenül, hová mehetett?
Nem, sajnos, nem.
Rendben, köszönöm, Mr. Buckland.
Amint végeznek az embereim, kijavíthatja az ablakokat.
Higgye el uram, kevésbé aggódom az ablakok miatt.
Prue miatt aggódom.
Figyelj, kérd meg a kapitányt, hogy adják át másnak az ügyet.
Már nem járok Prue-val, így nincs összeférhetetlenség.
És ne oktass ki engem.
Oké.
Oké.
Azt hiszem kiválóan sikerült. Te mit szólsz?
Az már biztos, hogy igaz a medál legendája...
és az is, hogy Prue boszorkány,
de most egy XVII. századi warlock mászkál szabadon.
Ez veszélyes lehet.
Ez igaz. De ha valóban igaz a legenda,
akkor Matthew furcsa észjárású...
akárcsak mi.
Nem lesz nehéz megtalálni.
És ne aggódj, Hannah,
szarkalábasak lesznek a szarvaid.
Mit mondott, hogy hívják?
Matthew Tate.
És valahonnan azt is tudja, hogy Melinda Warren a rokonunk.
Melinda az Árnyak könyvéből? Az ősanyánk?
Az, akit elégettek a máglyán és elkezdte ezt az egészet?!
A fickónak, aki kijött a medálból,
az ereje hatalmasabb az enyémnél.
A legfurcsább dolgokat művelte.
Az egyik percben előttem volt, a másikban már mögöttem,
aztán 12 emelettel lejjebb az utcán landolt.
Minden jel arra utal, hogy egy warlock-kal van dolgunk.
Bizony és nagyon erős,
bosszúálló, alattomos és a hármunk erejét akarja.
Hadd nézzem a medált!
Meg kell tudnunk, kicsoda, mielőtt megtalál kettőtöket.
Nem!
Mit mondtál, a medálból jött ki?
Láttam, amint Melinda bezárta a medálba.
Láttad a múltat?
- Te csak a jövőt látod. - De most már nem.
Hisz tudjuk, hogy nő az erőnk!
Ez igaz, de azt reméltem, hogy repülni fogok.
-Halliwell, Rossen és Hals Ügyvédi Iroda- Perelni akarnak?
Jól van, hadd szóljon, úgy sincs esélyük.
Ráadásul még duplán keresünk is az ügyön.
Bocsáss meg.
Maga Arnold Halliwell?
Igen.
És maga kicsoda, Robin Hood?
Mondja, hol vannak a testvérei?
Testvérek?
Egyedüli gyerek vagyok.
Eresszen el, vagy beperelem.
Ügyvédek... nem változtak.
Igazam volt. Melindát láttam.
Ugye, milyen gyönyörű?
Kicsit hasonlít anyára.
Ezt hallgassátok: ,,Mivel elárulta a szerelmét,
ezért örökre megátkozta és bezárta a medál fogságába, hogy...
meglakoljon a bűneiért."
- Akkor ezt láttam. - Remek, én meg kiengedtem.
Nem semmi. A legenda szerint a warlock-ot nem szabad kiszabadítani, mert...
kiírtja a Warren-vonalat. Ezek lennénk mi.
Ja, akkor húzzon egy sorszámot és álljon be a sorba a többi warlock mögé.
Csakhogy ilyenhez eddig még nem volt szerencsénk.
- És hogyan tovább? - Bújjunk el?
Nem, meg kell tudnunk pontosan, ki az ellenfelünk.
A medálnál kezdjük azzal, hogy miként került hozzám.
Prue, a céged van a hírekben.
Szemtanúk szerint a 12 emeletes épületről esett le a férfi. Az érdekesség?
Állítólag felállt és sértetlenül elsétált.
Meg kell találnunk, még mielőtt valakit bántalmaz.
Főleg egy ártatlant.
- Megint az ártatlanok. - Nézzétek, Andy a tévében.
Egyszerűen elképesztő, ami ma itt történt. Ilyet még soha nem láttam.
Itt is itt van.
És ez a fickó csak úgy jött, aztán hirtelen itt landolt.
Andy, micsoda meglepetés.
- Hogy s mint? - Beszélnem kell Prue-val, Phoebe.
Prue-val? Hogy én milyen szórakozott vagyok.
Azt hittem, hogy szakítottatok.
Másért vagyok itt. Rendőrségi ügy.
Ja, értem. De nincs itthon, dolgozik.
Nem, nincs ott.
Akkor viszont nem tudom, hogy hol van.
De feltétlenül megmondom, hogy kerested, oké? Ciao.
Egy férfi kiesett Prue irodaablakán. Ez önmagában is elég gyanús,
de egy ugyanilyen külsejű férfi...
megölt egy környékbeli ügyvédet is.
Őt is Halliwell-nek hívták.
Szerintem pedig Prue tudja, ki ez a férfi.
Még egyszer kérdezem. Hol van a nővéred?
Hol az engedélyed?
Remek! Nem csak egy warlock vadászik rám, de a San Francisco-i rendőrség is.
Senki sem mondta, hogy unalmas az életed, Prue.
- Talán Andy segíthet. - Mondd csak, nem akarsz te beszélni vele?
Figyelj Andy, nem akarlak zaklatni, de...
egy XVII. századi warlock meg akar ölni bennünket. Segítenél?
Oké, buta ötlet volt, de segítségre van szükségünk.
Csakhogy Andy segítsége most édes kevés.
Olyanra van szükségünk, aki már csinált ilyet.
Olyan, mint Melinda Warren.
Eddig jó és akkor hogyan tovább?
Visszanyúlunk az időben, elkapjuk és megkérjük, hogy segítsen?
Igen és már azt is tudom, hogyan kell csinálni.
Persze csak akkor, ha nem jelent nektek gondot egy kis véradás.
Ettől egyedül csak én iszonyodom?
- Igen. - Sajnos nincs más választásunk.
Most feltámasztjuk a halottakat is? És mi van, hogy ha olyan...?
Figyelmesen elolvastam az Árnyak könyvét.
Igazi hús-vér emberként tér ide vissza.
Az erők birtokában. Mindannyiunkéban.
Az micsoda?
Nos, az igézetben vér kíván vért.
Szóval nem fog fájni.
Nagyon... Hazudtam.
Na lányok, ez olyan, mint azon a nyáron a tóparton.
Emlékeztek? Vérszerződést kötöttünk, hogy mindig barátok leszünk, nem csak testvérek.
- Arra emlékszem, hogy begyulladt az ujjam. - Ja, de az eskü beteljesült.
És három hétig nem mentem a vízbe. Hagyj engem a késsel!
- Akkor hogy vágod meg magad? - Sehogy.
- Piper? - Rosszul leszek a vértől.
Gonosz lények robbantak szét a padlásunkon.
A szemünk láttára porszemmé foszlottak.
És te meg vagy ijedve egy csepp vértől?
- Meggyőztél! Szúrd meg az ujjam. - Csináld te.
Oké.
Melinda Warren, vér a vérünkből,
ük-ük-üknagyanyánk,
megidézünk téged.
Áldott legyen.
Ne, ne tépd el a ruhát, így is beleférek.
Nem tépem el, ez egy zipzár, látod?
Egy bölcs boszorkány műve.
Az, és a bölcs boszorkák manapság elrugaszkodnak a valóságtól,
bújj bele a ruhába, pont jó rád.
Olyan furcsa, újra itt lenni,
lélegezni és érezni.
Milyen birkának van ilyen puha gyapjúja?
A szintetikusnak.
Sok időbe telt megvarrni ez a ruhát?
Varrni? Nem, dehogy, vettem.
Akkor gazdag vagy.
Csak hitelkártyája van.
- Melinda, de gyönyörű vagy! - Köszönöm.
- Hogy tartjátok melegen a lábatokat? - Kávét iszunk.
Bocs, bejöttem a kulcsommal, nem tudtam, hogy itthon vagy...
Leo, sebaj.
- Ő a... - Unokahúgunk, Melinda.
- Örvendek. - Leo, a vízszerelő.
- Az kicsoda? - Most el kell mennünk.
A két kéz munkája bizony nagy ajándék.
Oh, balsors, te vagy a mesterem, bajokban edzve, egyre jobb vagyok.
És háromannyit nyerek, mint veszítettem.
Shakespeare.
Hát nem költői? Na nyomás, dolgunk van.
Egy angyal, Piper.
Miért nekem mondod?
Halliwell Vasedénybolt
Üdv, Matthew.
Valamit tennünk kell az öltözetével.
Kik vagytok? Honnan ismertek?
Röviden és tömören, mi adtuk oda a medált a boszorkánynak,
hogy kiszabadítson.
Mondhatjuk úgy is, hogy partnerek vagyunk.
- Egyedül dolgozom. - De nem ebben a században.
Új vagy a városban...
és az időben.
Kell a segítségünk.
Látom, vásárolsz. Megvan, amit kerestél?
Melinda Warren gyerekeit keresem.
Még hogy nincsenek véletlenek.
Látod, meg tudjuk mondani, hol találod őket,
te pedig meg tudod fosztani őket az erejüktől.
Gyere velünk.
Mi van?
Hogy találtatok meg?
Prue Halliwell, egy Halliwell ügyvéd,
nyomot hagysz magad után, barátom.
Ennek véget kell vetnünk.
Matthew amint megszerezte, amit akart,
elmondta a bírónak, hogy boszorkány vagyok,
s börtönbe zártak.
Majd máglyán elégettek.
Miért nem mentetted meg magad?
Miért nem használtad az erődet, hogy elmenekülj?
Mert volt egy lányom.
Prudence-nek hívták.
És ő volt a mindenem.
Ha bevontam volna az erőmet, beismertem volna a bűnömet.
És akkor Prudence-t is elégették volna.
Úgy véltem, ha...
beletörődöm...
és imádkozom, valaki megsajnálja a kislányomat és...
felneveli.
Csak így mehet tovább a Warren vérvonal.
És látom, sikerült. Hiszen itt vagytok.
Miért veszítik el olyan korán az anyjukat a Warren-ek?
Phoebe, a múltat már nem tudom, de a jövőt még megmenthetem.
Hogyan? Matthew nagyon erős és különleges képessége van.
Pillanatokon belül tud pozíciót váltani.
- Egy szempillantás alatt? - Pontosan.
Pillantás a neve.
Egy másik boszorkánytól másolhatta.
Én megfosztottam a tőlem lemásolt erőktől, de...
csak a jó ég tudja, milyen más erőkkel bír.
Hogy érted, hogy lemásolta?
Matthew adottsága az, hogy képes a jó boszorkányok erejének eltanulására, ha...
azt ellene használják.
Akkor az enyémet már tudja.
Amint lemásolta az erőt, ellene az már nincs hatással.
Ha megszerzi mindhármótok erejét,
képtelenség lesz őt elpusztítani.
- Mit tehetünk? - Vissza kell őt átkoznunk a medálba.
És ha nem sikerül?
Muszáj, hogy ilyen szűk legyen ez a nadrág?
Feltétlenül.
Nem csoda, hogy manapság mogorvák a férfiak.
Az a csoda, hogy egyáltalán járni tudnak.
- Így jó lesz? - Igen.
Csak nézzél nyugodtan, ha tetszik.
Nem is...
néztem... nagyon.
Miért ez az álszerénység?
Nem értem.
Nos, ez egy igen összetett probléma manapság.
Tudod, van a politikai botrány, a szexuális zaklatás,
hadd ne merüljek jobban bele.
Igen különös idő ez.
Oly nyitott és mégis oly zárt, még a warlock-nak is szégyenérzete van.
Hannah...
- Mi az ördög ez? - Rex, mondtam, hogy felöltöztetem.
Igen, tíz perccel ezelőtt.
Sok mindent felpróbáltunk. Azt mondta, elég nehéz választani.
A játéknak vége, nagy fiú.
Most már munka van.
És ne feledd, az idegennek haza kell menni,
ha véget ért a küldetés.
Nem igazság, hogy elfelejtettem néhány összetevőt.
Nem most volt, hogy megátkoztad Matthew-t.
Legalább 300 éve.
Amire nem emlékszel, azt megtalálod a könyvben.
Az Árnyak könyvében?
Egek, milyen vaskos lett.
- Nem ilyen volt mindig? - Nem. Nem,
de nyilván a Warren boszorkák generációkon...
keresztül hozzáadtak és ez lett belőle.
Na és ti mit adtatok hozzá?
Mi? Viccelsz? Mi kezdők vagyunk.
Nem tudunk saját igézetet kreálni.
Mindent a maga idejében, Phoebe.
A könyv veletek együtt nő.
Néha hozzáadtok valamit, máskor belőle merítetek.
Itt van az az átok.
Csak írd nyugodtan.
- Tinta nincs? - Nincs.
Ezt biztos a nagyi kreálta.
A türelem igézete.
Fogadok, hogy sokszor használta a nevelésünk során.
Nem voltunk mind bajkeverők, Phoebe.
Nem voltam bajkeverő, csak...
Csak nyűg.
- Szabad szellem. - Kolonc.
Egy Warren.
Családi vonás.
Van aki lobbanékony, van aki aranyos,
van erős akaratú és persze erővel bíró.
Ezek áldások.
És azt jelzik, hogy honnan jöttetek.
Ez a könyv a kapocs.
Velem kezdődött.
Hát akkor tegyünk róla, hogy ne velünk végződjön.
Siessünk.
Ez itt Prue.
Már találkoztatok.
Ő Piper, ő pedig Phoebe.
Illusztris festmények.
Nem érezni az ecsetvonásokat.
Ja.
Juttasd eszünkbe, hogy vigyünk el moziba, ha ez véget ér.
És itt a vendéglő, a Quake címe. Itt dolgozik Piper.
Javasolhatom, hogy menj oda egyenesen és vedd el az erejét.
Hannah odavisz.
Az igézet rém egyszerű,
persze csak ha megvannak a szükséges hozzávalók.
Phoebe összeszedi a fűszereket, addig én megvágom a mogyoróhagymát.
Ez buli. Még soha nem állítottunk elő igézetet.
Ennek örülök, hiszen ezekkel csínján kell bánni.
Úgy érzem, hogy olyan sokat tanulhatnánk, vagy tehetnénk,
ha lenne egy tanítónk.
A helyedben hálás lennék azért, amit kaptam és nem vágynék valami másra.
Képeket látok, mi abban a különleges?
Olyan képeket, amelyek megmutatják a múltat és a jövőt,
a segítségükkel védelmezel és gyógyítasz.
Hallottad ezt, Prue?
Prue, hagyd már abba a leskelődést, Andy már rég elment.
De visszajön, házkutatási engedéllyel.
Nyugi, úgy sem fog téged lecsukni.
Akkor minden megvan?
Hiányzik még pár gyógynövény,
de azt hozok a vendéglőből.
Egyedül a toll jelent gondot. A foltos bagoly tolla.
- Mi a probléma? - Veszélyeztetett madár.
Vannak olyan állatok a te idődből, amelyek már nem élnek.
- Miért? - Felmelegedés, szennyeződés...
hosszú történet.
Na és az állatkertben nincs?
Mi az az állatkert?
Értelme szerint egy hatalmas kert,
ahol az állatok ketrecekbe vannak zárva és...
Utánanézek a tollnak.
Piper, hozod a fűszereket?
Igen, de félek, hogy ott ragadok a vendéglőben,
mert ma este sajnos be vagyok osztva.
Veled megyek és elhozom a cuccokat, ha nem tudsz meglógni.
De ti nem mehettek ki a házból.
Matthew pont kettőtöket keresi.
Nem lesz gond, honnan tudna a Quake-ről?
Már több, mint 300 éve várok a bosszúval.
Amint ideér Piper, bosszút állok.
Menj előre a konyhába.
Megkeresem Martin-t és azt mondom neki, hogy vírusos fertőzésem van...
- ... és haza kell mennem. - Remek terv.
Piper, megtalált a kedvesed?
- Kicsoda? - A brit akcentusú fickó.
Korábban idetelefonált, hogy dolgozol-e ma este.
Megvan a te erőd is.
És látom, Melinda is itt van. Remek.
Magam fogok végezni vele.
Jól vagy?
Itt járt Matthew. Elment.
De lemásolta az erőmet.
Jól van, találtam egy foltosbaglyot a múzeumban, ahol dolgoztam, kitömve.
Nekünk csak egyetlen toll kell.
Még jó, így lehet, hogy megúszom egy szimpla figyelmeztetéssel.
- Amint lehet, sietek vissza. - Jól van.
Kérlek, vedd fel!
Nem vagyok itthon. Tudja, mit kell tennie.
Prue, vedd fel.
Phoebe?
- Hol vagytok? - Phoebe, itt vagyok.
Lányok, nagyon vigyázzatok.
- Phoebe? - Itt járt Matthew.
Felétek tart.
Megszakadt.
Matthew.
- Ismét találkozunk. - Igen.
És megint rosszul vagyok a látványodtól.
Vicces, hogy maga a tudat, hogy tönkreteszem a vérvonalad,
sokkal vonzóbbá tesz téged.
- Ezt nem fogom megengedni. - Nem-e?
Hiába átkoztál meg, úgyis elégettek.
És mégis itt vagyok, látod?
Csak egy halott boszorkány vagy,
védelmezed ezeket a buta lányokat. Pedig ők is meg fognak halni.
- Meg ne próbáld! - Már késő.
Már kettőnek megszereztem az erejét.
Már csak a harmadik van hátra.
Ha jól tudom, ő Piper.
- Hacsak, te nem fagyasztasz meg. - Menj a pokolba, ott a helyed.
Szóval ezért hoztak téged vissza.
Igaz?
Azt hiszed, hogy újra megátkozhatsz?
Jobb lesz, ha most rögtön megöllek.
Csak rajta.
- Már átadtam az igézetet. - Hazudsz.
Tényleg?
Hol van most az, akinél a toll van?
Hol van Prue? Beszélj!
- Elment a... - Hová?
Az állatkertbe.
Akkor ott végzek vele.
Majd visszajövök a lányokért.
Te pedig, végignézed a halálukat,
én a szenvedésedet,
aztán...
te zárod sort.
Elveszítetted.
Mindig ugyanaz a modor, Rex. Szállj már le rólam, kérlek.
- Lemásolta Piper erejét? - Fogalmam sincs.
De valami biztos történt a vendéglőben, mert nagyon gyorsan elment.
A lányok is.
Miért nem követted őt?
Próbáltam, de miért nem követed őket te?
Mert sajnos, még nem rendelkezem azzal a képességgel.
Azért kell Matthew, hogy megszerezze nekünk a lányok erejét.
Különben a pokol tüzében égünk el.
Keresd meg!
- Prue? Melinda? - Itt vagyok.
- Mi történt? - Itt volt Matthew, igaz?
Igen, de nyugodj meg, elment.
Ott volt a vendéglőben és lemásolta az erőmet.
Azt mondta, meg fog ölni téged, annyira...
Semmi baj, Phoebe.
De sietnünk kell, mielőbb Matthew visszajön.
Megvannak a növények?
Igen, már csak a toll hiányzik.
Jól van, azt már Prue intézi.
Hogy?
Andy, mit csinálsz itt?
Velem kell jönnöd, Prue.
- Megtaláltam Matthew-t. - Látom.
Meg kell találnom Prue-t, feltétlenül.
Előbb Phoebe-t és Piper-t keresd meg.
- Nem értem, hogy miért... - Megszereztem a jövendölés erejét.
Láttam, hogy Prue, az átkon dolgozik.
- Segítsetek. - Ne.
Nem, egyszerre csak egy dologra koncentráljunk.
Maradjunk az eredeti tervnél.
Szerezd meg az utolsó erőt.
De az átok végez velem.
Feltámasztották Melinda Warren-t, hogy újra megátkozzon.
- Mit beszélsz? - Én már biztos, hogy nem megyek oda vissza.
Figyelj!
Csak figyelj rám!
Ha vissza akarnak küldeni,
az átkot az otthonukban fogják elszórni.
És?
Emiatt Prue biztos, haza fog menni.
Majd őt is elintézed...
és megszerzed a fagyasztás erejét.
Már próbáltam. De inkább meghalnak.
Próbáld meg újra.
Utoljára kérdem Prue, minek a toll?
Mondtam már, hogy a toll nálam volt.
És mióta?
Mondd ki nyugodtan, mielőbb betörtél a múzeumba,
amivel persze törvénysértést követtél el.
Milyen törvénysértést?
Ugyan, Prue! Ne játszd meg nekem az ártatlant!
Jól ismerlek, bajban vagy.
De csak úgy tudok neked segíteni, ha te is segítesz.
- Legjobb, ha beszélek egy ügyvéddel. - Miért nem bízol bennem?
Most azt akarod, hogy bevigyelek?
Miért csinálod ezt, Prue? Ez nem játék.
Ez nagyon komoly.
Andy, kérlek, haza kell mennem.
Nem.
E felett már nem lehet szemet hunyni, Prue.
Nem csak rólam van szó, hanem Piper-ről és Phoebe-ról is.
Mondd már el, hogy mi folyik itt!
Most az egyszer bízzál bennem!
Nincs más választásod, Prue.
Andy, sajnálom, de tényleg el kell mennem.
Nem, nem lehet, Prue...
Prue, gyere vissza. A vesztedbe rohansz!
Készen vagyunk. Már csak a toll kellene.
És Prue? Mi tart ilyen sokáig? És ha...?
Nincs veszélyben. Matthew már megszerezte az erejét.
Na meg az állatkertbe is elküldtem.
Lehet, hogy dugóban van.
Amint megjön, hozzáadjuk a tollat és mehet az átok.
De mi van, ha Matthew nem jön vissza?
Itt vagyok.
Ezt a lehetőséget semmiért nem hagynám ki.
Ez a mi csatánk, Matthew. Hagyd őket békén.
Megszerzem, amiért jöttem.
Az erődet és az életedet.
Piper!
- Fagyassz meg, boszorka! - Azt soha.
Azt mondtam, fagyassz meg!
Mentsd a bőröd.
Nem? Akkor a húgodét!
- Phoebe! - A játéknak vége.
Add ide a tollat.
Piper, most.
Az időn túl, a hasznon túl,
légy bezárva örökre, kínoktól gyötörve.
- Nem! - Ezt érdemelted!
Ezzel még nincs vége!
Dehogy nincs!
Ez már örökre szól.
- Követtem őt, de kudarcot vallott. - A francba.
Most mit csinálunk?
Nem tudom.
De gyorsan ki kell valamit találnunk.
Ennyi kudarcot már nem néznek el nekünk.
De nem teljes kudarc, hisz...
végül is lelepleztük őket. Bebizonyítottuk, hogy boszorkányok.
Ez nem számít?
Vajmi keveset nyom a latban, elhiheted.
Miért nem hallgattál rám!
Nekünk kellett volna elintézni.
Igen, igazad van, Hannah.
Ezt elszúrtam.
Fel akarsz költeni egy bírót? Bolond vagy?
Szerzek egy letartóztatási engedélyt, Morris, és kész.
Milyen alapon?
Egy toll ellopásáért?
Nagyon fel lesz dobva. Te pedig mehetsz parkolóórákkal foglalatoskodni.
Szerinted hagyjam annyiban az egészet?
Azt is, hogy letartóztattam és megszökött?
Úgy bizony! Ha csak nem akarod elmondani a bírónak,
miként szökött meg pontosan a kishölgy.
Apropó, meg tudod egyáltalán magyarázni, hogy pontosan hogyan is történt?
- Nem akarok erről beszélni. - Trudeau!
Hallgass rám! Hagyd a fenébe!
Légy észnél.
Leo? Hogy hogy itt vagy? Mit keresel itt?
Gondoltam, ha nem zavarok, haladnék a fürdőszobai munkámmal.
Ez most nem alkalmas időpont.
Most búcsúzkodunk, Melinda készül elmenni.
Visszajössz máskor? Mondjuk, holnap?
- Hogyne, semmi gond. - Leo?
Mondd, nincs kedved randizni?
Úgy értem, velem?!
Dehogy nincs.
- Hívj fel. - Oké.
- Ki volt az? - Leo.
- Elküldted? - Tiszta a levegő.
Akkor kezdjük.
- Még nem akarom. - Miért nem?
Mert akkor itt hagysz bennünket.
- El kell mennem. - Miért?
Miért nem maradsz, hogy bepótold azt, amiről lemaradtál.
Mert ez nem az én időm. Ez a tiéd.
Prue-é és Piper-é.
Megosztjuk veled.
Nekem ennyi is elég volt.
Láttam a három testvért.
Jó boszorkányok, erősek és bűbájosak.
Mondd el, hogy mit látsz.
Látom a jövőt.
Az én bűbájos lányaimnak a sok-sok kislányát.
A valóra vált álmaimat.
Köszönök mindent.
Melinda Warren,
vér a vérünkből, elengedünk.
Áldásom rátok, lányaim.
Szeretlek titeket.
Hiányozni fog.
Nekem is.
Majd még visszahozzuk.
Charmed:igazság fáj
Elnézést!
Maga Dr. Mitchell?
- Dr. Oliver Mitchell? - Igen.
Mekkora öröm számomra.
Nem is tudja, milyen régóta várok erre a pillanatra.
Mondja kérem, mi már...?
Nem, még nem találkoztunk, de olvastam a tanulmányait,
különösen a sejtek elfajulásával kapcsolatos kutatásait. Új korszakot nyitott.
- Maga nagyon udvarias. - Nem, tényleg, egyszerűen elképesztő,
maga a hobbimmá vált.
Különösen érdekesnek találtam a mutáns retina-génről szóló publikációját.
De még meg sem...
Jelentette? Ne aggódjon, meg fogja.
És segít felfedezni az oltást is.
Az oltást? Mi ellen?
Ez ellen.
Kérdezz újra később. Kösz szépen.
Hogyan tudnám megtervezni a jövőmet, ha nem kapok egy kis segítséget?
Te, aki látod a jövőt, egy golyótól vársz segítséget?
A látomásaim nem segítenek.
Támadt egy ötletem. Kérdezzük meg, Andy és Prue kibékülnek-e?
Jaj, Phoebe, kérlek, ne tedd.
- Milyen érdekes. - Bizony.
Gonoszak vagytok.
Inkább azt kérdezd meg, milyen érzés egy szabadnap. Martin volt a főnököm.
- Vissza kell mennem a vendéglőbe. - Na ne viccelj!
Valami konferencia van a városban és dugig van a vendéglő.
De két műszakot dolgoztál tegnap, meg tegnapelőtt is.
Piper, hülyére dolgoztat.
Arról volt szó már hetekkel ezelőtt, hogy beszélsz Martin-nal.
Eddig még nem sikerült.
Akkor mondd meg, hogy felejtsen el.
És hogy ma este szabad vagy, ilyen egyszerű.
Igazad van, meg is mondom neki. Helló, Martin?!
Igen, értem amit mondasz, de...
Rendben. Nem, nincs semmi gond, máris jövök.
Ezt jól megmondtad neki.
Óvakodj a dühös Piper-től.
Majd beszélek vele. Előbb vagy utóbb. Mennem kell.
Várj, Piper. Elkísérlek a kocsihoz, biztonságosabb.
Megvárlak itt.
Bocsánat, elnézést.
Uramisten, Piper!
- Mi a baj? - Most volt egy látomásom.
Hamarosan megölnek egy nőt.
Istenem.
Phoebe látta ezt a gyilkosságot, mielőtt még megtörtént.
Nem, nem ezt láttam.
Azt hiszem, hogy a következőt.
Bűbájos boszorkák 1x08 - Az igazság fáj
- Ez az erős kávé? - Igen.
Jó reggelt, hölgyeim. Megnéztem a lépcsőt.
Két napos munkának saccolom. Nem baj, ha elkezdem máris?
Dehogy, sőt... készítek neked egy kávét.
Oops, keresnek, bízd ide.
Máris hozom, Leo!
Mikor nőttök fel végre és hagyjátok abba ezt a versengést?
Amikor Phoebe belátja, hogy nincs esélye Leo-nál.
Most ezzel nem foglalkozom, mert meg kell mentenem egy ártatlant.
Hirdessünk fegyverszünetet. Kiviszem ezt Leo-nak.
Csak azért hajtasz rá, mert tetszik Pipernek.
Ez nem is igaz. Meg vagyok sértve.
Írnak valamit a tegnapi gyilkosságról?
Semmi lényegeset.
Akkor hogy találod meg a lányt, a látomásomból?
Mégis, hogy nézett ki?
Kb. 1.50 magas, a haja világos. Ennyi.
Ennyi?
Nem videkókazetta ez, hogy kedvemre visszatekerjem.
Beszélned kell Andy-vel.
- Tessék? - Ha nem találom meg a lányt,
meg kell találnom a gyilkost, mielőtt túl késő lesz.
Nem nézted meg az Árnyak Könyvében?
Azok alapján, amit mondtál, valami démonnal van dolgunk.
De itt véget is ér a tudományunk. Andy viszont képben van.
Meg kéne tudnod egy pár dolgot tőle.
- Nem lehet. - Nem akarod.
Ne csináld ezt, most ért véget a kapcsolatunk.
Nem gondolod, hogy bután nézne ki?
Jó, akkor én beszélek vele, te pedig átnézed az Árnyak könyvét?!
- Phoebe. - Prue, nem véletlenül volt látomásom.
Meg kell mentenem. Tudom.
De előbb meg kell találnom.
Semmi.
Azt sem tudom, mit keresek.
Az igazság varázslata.
Mi a fene...?
Szükségünk lenne extra asztalterítőre, mert...
A, bor!
Kell ez a hely, miért nem csinálod ezt az irodában?
- Mert elfoglaltad az asztalomat. - Akkor menj máshová.
Tele van a vendéglő éhes üzletemberekkel.
Kifogytam a borból, a lisztből,
s azt akarom, hogy intézkedj. Pronto.
- És mi lesz a könyveléssel? - Miért nem viszed haza?
Hazajövök három hét után és ez a hely tiszta káosz.
Martin, tudod, mit gondolok?
Mit, mit gondolsz?
Azt, hogy hívnom kéne a szállítókat.
- Szia. - Szia.
Kölcsönadnád a laptopodat? Kicsit szörfölnék a neten,
hátha találnék valamit az áldozatok homlokán lévő égési jelekről.
Mi van?
Semmi, csak nem néztem ki belőled, hogy értesz a komputerhez.
Te most viccelsz? A chat-elés volt az életem.
Vagy úgy... és beszéltél Andy-vel?
Csak a partnerével sikerült beszélnem.
- Elmondtad Morris-nak? - Mit, az ügyet? Nem kellett.
Az őrszobán minden felügyelő erről beszélt.
Csak egy baj van, nincs nyom.
Találtál valamit az Árnyak könyvében?
Nem igazán. Szóval nem láttad Andy-t?
Azt mondtam, nem beszéltem Andy-vel.
De láttam a parkolóban, amikor eljöttem.
De...
az a nézés, Prue.
Ugye tudod, melyikre gondolok?!
Ráismernél, ha belenéznél a tükörbe.
Olyan, mint a tiéd.
Azt hiszed, én nem tudom?
Akkor mire vársz még? Mondd el az igazat.
Egyedül ez a dolog áll kettőtök közé.
Mondjam el, hogy boszorkány vagyok? És ha nem tudja ezt kezelni?
Ez nem egy dzsin, hogy visszadugjam az üvegbe.
De nem fog bevinni a démonok rendőrségére.
Viszont megtudnád egyszer és mindenkorra, hogy mit érez.
Máskülönben, életed végéig hibáztatod magad, hogy meg sem próbáltad.
A helyedben, megtalálnám a módját, hogy elmondjam.
Kösz a laptopot.
- Szendvicset? - Szia Tánya, kérek.
Megmentettem a kedvencedet. Pulyka, majonéz nélkül.
Te vagy az emberem.
- Kösz. - Szia.
Rendben, te nyertél.
Szia, idegen, megnyerted a háborút?
Látod, még a munkát haza is hoztam. Leltározunk.
Szívesen segítek, ha te is segítesz nekem.
Aki az igazságot kívánja feltárni,
annak a titkok és a szívek kitárulnak,
mostantól egészen holnapig, amíg az emlékezésnek vége nem lesz.
Nyilván nem beszéltél a főnököddel.
De igen, mondtam, hogy beszélek vele.
Nő egy pattanás az államon?
Alig látszik.
Azok, akik most a házban vannak,
csak igazat beszélnek és azt is hallanak.
Tényleg nem látszik?
Viccelsz? Úgy néz ki, mintha önálló életet élne.
Micsoda?
Tényleg megmondtad Martin-nak?
Nem, hazudtam, berezeltem.
Itt Andy Trudeau.
Hagyja meg a nevét, telefonszámát és visszahívom. Kösz.
Szia Andy, Prue vagyok.
Meg akartam kérdezni, hogy...
vissza tudnál hívni... kérlek?!
Sürgős. 24 órán belül, mert...
beszélni szeretnék valamiről, szóval...
hívj fel! Rendben? Szia.
Ma este is felhívhatsz.
Oké, szia.
Elnézést!
Maga Mr. Pearson?
Alex Pearson?
Igen, segíthetek?
De még mennyire.
Sokáig dolgozik ma, nem igaz?
Igen, este jobban megy a munka.
No meg csak most érkeztek meg ezek a talajminták a Bindura-fennsíkról.
Oh, Zimbabwe.
A termésüket évszázadok óta sújtja egy betegség.
Nos...
az ön munkája véget vet ennek a betegségnek.
- Ez a célunk. - Ez a valóság.
Az alapítványtól jött? Bár nem szoktak ilyen későn ellenőrizni bennünket.
Nem, dehogy.
Viszont tanulmányoztam a munkáit és tudom, mi a végeredmény.
A munkámat? Úgy érti, a laborét. Magam csak technikus vagyok.
Most még, Alex.
De egy szép napon, segíteni fog felfedezni az oltást.
Oltást, mire?
Mondja, ki maga és mit akar itt?
A jövőjét.
Istenem, mi ez?
Köszönöm.
- Ez az erős kávé? - Nem.
- Nem? - Nem is volt soha.
Azért mondtam, mert röhej, kétféle kávét főzni,
te egyébként is patkánymérget iszol.
Prue, ne szidj, ha megkapod a telefonszámlát.
Egész éjjel fent voltam az interneten és nem találtam, semmit.
Szegény lány.
Piper, sajnálom amit az este mondtam, a pattanásoddal kapcsolatban.
Semmi baj. Tényleg nem látszik?
Ahogy mondtam, óriási.
Itt valami nagyon nem stimmel.
Jó reggelt, hölgyeim. Szerintem ma befejezem a lépcsőt.
Nagyszerű, főzök neked is egy kávét.
És én kiviszem neked.
Oké.
Már megint kezdődik, igaz?
Piper, mindketten tudjuk, csak azért hajtok Leo-ra, mert neked tetszik.
Ez jó, most fogalmam sincs, miért mondtam ezt.
Mi folyik itt?
Nagyon későre jár, mennem kell.
- Prue! - Igen?
Beszélj, mi ez?!
Az igazság varázslata.
Mi?
Az igazság varázslata?
Igen, de most ne beszéljünk erről.
- Miért? - Tudni akartam, hogy...
mit szól Andy, ha megmondom, hogy boszorkány vagyok.
Nem hiszek a fülemnek.
Ni csak, ki beszél? A szerelmi kötések zsenije?
Félreértesz! Az a hihetetlen, hogy megfogadtad a tanácsomat.
A Wicca-kultusz legszigorúbb nőszemélye...
végre a saját érdekében használta az erejét! Éppen ideje.
Saját érdek? Minket is érint. Prue, mit műveltél?
Azt hittem, a varázslat csak engem érint!
Azt mondta, azok, akik a házban vannak... és azt hittem, egyedül vagyok.
Ez egyszer tévedtél.
Várjatok, muszáj feloldani a varázslatot, mégpedig most azonnal.
Nem lehet. Egy egész napig tart. Azaz, aki ma este 8 óráig velünk...
szóbaáll, kénytelen az igazat és csakis az igazat mondani.
Hogy érted, hogy kénytelen?
Szó szerint. Kérdezz tőlem valamit.
Ez buli. Prue, mi a véleményed rólam?
Bár csodálom az önbizalmad és a bátorságod,
a felelőtlenséged teljesen kiborít.
Úristen, ez több, mint elég.
Jézusom, ez nagyon veszélyes.
Akkor kezdődjön a móka! Piper, mi a véleményed a főnöködről?
Szerintem egy kizsákmányoló barom, akinek nagyon kicsi pénisze van.
- Úristen, biztos, hogy kirúgnak! - Nem, nem, nincs vész.
Amint véget ér a varázslat, senki nem fog emlékezni a hallottakra.
Csak kíváncsi voltam Andy reakciójára.
Nem mondom, jó kis megoldást választottál.
Megőrültetek? Sürgősen be kell zárkóznunk, beteget jelentenünk és...
a szobánkban maradnunk addig, amíg ez az egész véget nem ér.
Egy démon szabadon csatangol odakint, nekem pedig meg kell találnom azt a nőt.
Várjunk csak!
- Látomás? - Nem, önálló gondolat.
Szóval azt mondod, hogy akitől ma kérdezek valamit, az...
csak az igazat fogja mondani?
Igen, azt hiszem. De ez azt is jelenti, hogy...
ha bennünket kérdeznek, mi is az igazat mondjuk.
Azt valahogy majd kivédem.
Ez buli, nagyon tetszik.
Phoebe, ne... Hová mész?
Meg ne kérdezd, hogy ebben a pillanatban mit gondolok rólad.
- Phoebe. - Szia, Andy.
Mi járatban? - Beszéltél Prue-val?
Este hagyott nekem egy üzenetet,
de nem biztos, hogy fel akarom hívni.
Oh, én aztán tudom, hallgass rám!
Okvetlenül fel akarod őt hívni?
Ezért jöttél ide?
Dehogy.
Mondd, mit tudsz arról a férfiről, akit...
tegnap este a multiplex parkolójában meggyilkoltak?
Az információink szerint nem ő az egyetlen áldozat.
Oakland-ben is megöltek egy labortechnikust.
Mindkettő homlokán ugyanazt a jelet találták,
a szemük pedig színtelen volt. Teljesen kifehéredett.
- Várjunk csak... - A halál oka?
Ismeretlen. Olyan, mintha fejbelőtték volna,
de nyoma sincs a golyónak.
Phoebe, ez szigorúan titkos...
- Gyanúsított? - Még nincs.
És bármilyen nyomravezető bizonyíték?
Találtak egy gombot,
állítólag az elkövető kabátjáról való, de olyan...
ötvözetből készült, amivel a szakértők még nem találkoztak. Mi folyik itt?
Ma ne kérdezz tőlem semmit.
Már itt sem vagyok. Köszi.
Ne felejtsd el Prue-t felhívni, még 8 előtt.
Halló? Elnézést, Prue Halliwell.
- Szia, én vagyok. - Szia, Andy.
Itt járt Phoebe, azt tanácsolta, hogy hívjalak fel.
Phoebe.
Figyelj, találkozhatnánk. Személyesen kell beszélnünk.
Ennek most örüljek, vagy inkább rettegjek tőle?
Őszintén szólva, nem tudom.
De vacsorázzunk együtt?! Egy korai vacsi? Mondjuk most?
Ebédidő van.
De 5 körül meghallgatok egy tanút a környéketeken,
esetleg utána.
Igen?!
Itt? Oké, az is jó lesz.
Akkor látlak később.
- Szia, Tanya. - Magánbeszélgetés, Prue?
Magánügy, Hannah.
És meg mernék esküdni, hogy a nevem ott van az ajtón.
Odanézz!
Az utolsó pulyka majonéz nélkül. A kedvencem.
- Azt valójában Prue-nak tartogattam. - Már késő.
Te nem utálod a pulykát?
Dehogyisnem, de nem akarom, hogy a tied legyen.
Van valami különös oka annak, hogy ilyen szemét módon viselkedsz velem?
Igen, az a dolgom, hogy tönkretegyelek.
Nos, semmi sem jobb az iroda versenyszellemének, mint...
egy kis belső rivalizálás.
Hannah, beszélhetnénk?!
- Mondd, mi az ördög ütött beléd? - Nem tudom, csak úgy... kitört belőlem.
Nem, még hogy kitört belőled... majdnem kifordultál magadból.
- És azt akarod elhitetni velem, hogy kiborultál és nem tudtál uralkodni magadon? - Nem.
Istenem, de mindig...
olyan Prue.
Bocsáss meg!
Mindig.
Jól van, menj dolgozni.
Martin, ma este szabad vagyok. A papírmunkát végzem.
A leltárt és a vendéglőt egyszerre? Az lehetet...
Nem igaz, hogy nem érte...
Most rögtön?
Máris indulok.
Jó volt veled beszélni, te barom.
Ne haragudj, volt egy kis balesetem. Használhatnám a mosógépet?
Persze, tudod, hogy hol van. Megkínálhatlak egy kávéval?
Nem, csak szokás szerint leönteném magam.
Az az igazság, hogy a koffein ügyetlenné tesz.
- Leo, várj! - Igen?
- Kérdezhetek valamit? - Persze.
Ne adjak egy másik pólót?
Nem, kösz, van az autóban.
Várj csak, nem ezt akartam kérdezni.
- Nem? - Nem.
Azon tűnődtem, hogy szoktál-e rám gondolni?
- Persze. - És mégis hogyan?
- Barátra, vagy másként? - Gyönyörű szemed van.
Az nem is rossz.
Bocsáss meg, ezt most nem lett volna szabad mondanom.
Dehogynem.
Na, lesz ami lesz.
Leo, mi a véleményed a kezdeményező nőkről?
Nem tudom, még mindig várok a csodákra.
Atyavilág.
Mi a véleményed a srácokról, akik erre reagálnak?
Imádom.
- Helló, Rex. - Szervusz, Prue. Hogy vagy?
Szörnyen ideges vagyok, mert...
nemsokára el kell mondanom a fiúmnak, hogy bo...
boldog. Csak úgy repes a boldogságtól.
Phoebe vagyok, a húga. Ugye már találkoztunk?
Hogy is tudnám elfelejteni?
Gyere az irodámba.
- A varázslat nagyon is működik. - Te mondod! Beszéltél Andy-vel?
De mennyire. Egy csomó információt mondott el a többi áldozatról.
Ugyanúgy haltak meg.
Egyedüli gond az, hogy nincs gyanúsított...
és egyre reménytelenebb, hogy megtalálja...
- Őt. - Kicsodát?
Ez a lány volt a látomásomban.
Tanya?
Várjon, tartsa a liftet.
Elnézést.
Maga Mrs. Parker?
- Tanya Parker? - Igen.
Magát volt a legnehezebb megtalálni.
Soha sincs egy helyen és soha sincs egyedül.
Parancsol?
- Biztos vagy benne? - Igen, teljes mértékben.
Jó, menj a lépcsőn, én hívom a biztonságiakat.
Eresszen el!
Eresszen el!
Fuss, Tanya, menekülj... úristen!
Rajta!
Phoebe!
Jól vagyok, szívem.
Nem, nem kell hamarabb hazarepülnöd.
Igen, itt vagyok...
a barátaimnál.
Majd elmesélem, ha hazaértél.
- Gyerek? Mondd, vagy gyereked? - Még nincs.
- Kisállat? - Nincs.
Én is szeretlek.
Mielőtt még a férjemnek el tudnám magyarázni,
nekem is meg kell magyaráznotok.
Mi ez az egész?
Tömören: veszélyben vagy.
És ahhoz, hogy életben maradj, nem szabad nyilvános helyeken mutatkoznod,
ezért vagy itt.
- De mi volt az a dolog? - Az igazság az, hogy...
az a dolog...
egy démon volt.
Na én elmentem.
Nem, Tanya! Másokat már megölt.
Bízz bennem, hívd fel a rendőrséget, nézz utána.
Az égési jel a homlokodon: ez a módszere.
Láttam. Tudod, vannak látomásaim.
Olyan emberekről, akiket meg kell mentenem.
Láttam a következő áldozatot, aki te voltál.
Nincsenek véletlenek.
Azért láttalak, hogy megtaláljalak.
Hogy megmentselek téged.
- A sajtokat a hármas hűtőbe kérem. - Oké.
Phoebe, most vele vagy? Ott van nálunk?
Értem, hogy meg kell menteni a vétleneket, de...
legalább olyat találtál volna, aki jó mártást csinál.
Szétesik a konyhám.
Mennem kell, amint tudok, megyek haza.
Martin, szia. Pont jókor jöttél, mert...
Itt a lista. Többször is nézd át.
Ha lejár a csúcsidő, visszajövök.
De közbejött egy családi probléma.
És szabadnapot kérsz, hogy elintézd az ügyeket?
Köszönöm, Martin, hogy ilyen megértő vagy.
Nos ne köszönd, mert a válaszom, nem.
Rendben, Martin. Mondd, mit nem lehet megérteni egy családi problémán?
Megőrültél? Senki nem tud ennyit dolgozni.
Miért várod el, hogy egyedül csináljam?
- Mert megcsinálod. - Tessék?
Miért fizessek más munkaerőt, amikor itt vagy te?
És nem panaszkodsz?!
Tiszta haszon vagy nekem... az a sok munka, fele árért.
Piper, ezt nem tudom, miért mondtam.
Késő, Martin. Az igazság kint van és én is.
Nem érdemelsz meg, felmondok.
- Andy, szia. - Helló, Prue.
Bocs, hogy késtem. Tovább tartott a meeting.
Azt mondták, itt megvárhatlak. Ugye nem baj?
Dehogy! Hozhatok neked valamit, valamit inni?
Kösz, nem.
- Hogy vagy? - Tiszta ideg. És te?
Úgy ver a szívem, mint egy kalapács.
Andy,
mit gondolsz, mennyire ismersz engem?!
Tudom, hogy melyik a kedvenc sorozatod,
gyűlölöd, ha a film alatt beszélnek az emberek,
azt, hogy szeretsz vitatkozni,
hogy tépdesed a körmöd, ha ideges vagy.
És hogy újra együtt szeretnék lenni veled.
Szeretném, ha megbíznál bennem és elmondanád, mi az, amitől félsz.
Igazság szerint erről akarok veled beszélni.
De talán a szavak helyett, inkább megmutatom,
na nézzük!
Látod ezt?
Figyelj!
Mi az ördög volt ez?
A titkom. Ezt az akaratommal tettem.
- Telekinetikus vagy? - Igen.
De mégsem egészen. Ez annál sokkal több. Boszorkány vagyok.
- Tessék? - Jó boszorkány.
Erőkkel rendelkezem, de nem én akartam őket.
És csak nemrég tudtam meg ezeket a dolgokat.
Akkortájt, amikor újra összefutottunk.
Szóval,
emlékszel azokra az időkre, amikor hirtelen...
eltűntem és egy gyilkosság helyszínén megjelentem különösebb magyarázat nélkül?!
Ezért volt.
És hidd el nekem, el akartam mondani, de nem tudtam.
Senkinek sem tudtam elmondani.
Mi a baj?
Nem tudom.
Megmondom őszintén, mindenre gondoltam, de ez...
ez valahogy lemaradt a listámról.
Ez azt jelenti, hogy Phoebe és Piper is...?
Igen. Az anyánktól és a nagyanyáinktól örököltük ezt.
És ha gyereked lesz?
Ha lányok, akkor igen.
Nos, mit is mondjak...
Nem kis titkot őrizgettél.
Nekem mondod?!
Meg tudsz változni? Meg lehet ettől szabadulni?
Nem. Andy, nem tudok ezen változtatni.
Hozzászoktam a gondolathoz, hogy ez vagyok én.
Te el tudsz fogadni?
Hogy őszinte legyek...
nem tudom, Prue.
Egyáltalán nem tudom.
- Prue beszélt Andy-vel? - Nem mondta.
Találtál valamit az Árnyak könyvében?
Semmit ezzel kapcsolatban.
Szóval Andy szerint a harmadik áldozat egy Stanford-i professzor.
- Mi lehet a kapocs? - Szerinte van valami közös abban,
amin dolgoznak. Biogenetika.
Egy professzor, egy genetikus és egy labortechnikus...
és egy szendvicses lány?!
- Azt hiszitek, hogy engem akar? - Ez az igazság.
Piper, segítenél? A konyhába.
- Állapotos. - Ki állapotos?
Tanya, babát vár.
Nem-nem, ő még nem tudja.
Most mit tegyünk? Megmondjuk?
Ugye mi terhesgondozást nem vállalunk?!
Szerintem ez nem a megfelelő pillanat Tanya-nak, hogy ezt megtudja és...
főleg nem tőlünk, akik azzal ijesztgetjük,
hogy egy háromszemű démon ki akarja...
szippantani az életét.
Kiszippantani az életét.
Várjunk csak?! Lehetséges, hogy nem is Tanya-t akarja?
- Hanem a kisbabáját? - Honnan tudná, hogy terhes?
Nem tudom. Lehet, hogy ő is a jövőbe lát.
Vagy a jövőből jött.
- Mit beszélsz? - A gomb.
A rendőrség talált egy gombot az egyik helyszínen,
ami olyan anyagból van, amivel még sosem találkoztak.
- Még egyszer. - Oké.
Van egy gomb, ami nem létezik,
egy démon, ami a könyv szerint, nem létezik,
és egy gyerek, akiről még nem tudják, hogy létezik. Ha valami jobbat tudsz, halljam!
Még ha igazad is van, hogy találjuk meg?
Majd ő megtalál. Tanya-t akarja.
De nem tudja, hogy hol vagyunk.
De megtalálta Tanya-t az aukciós házban. Engem is látott...
Prue-val.
Az utolsó oltsa le a lámpát.
Megyek... haza.
- Bezársz majd, ha elmész? - Persze.
Prue?
Az, amit korábban mondtam...
Most nem érek rá.
Csak bocsánatot akartam kérni.
De azt úgy sem gondolnád komolyan, vagy igen?
Nem.
Elnézést.
Maga Miss Halliwell? Prue Halliwell?
Igen. Megbeszélésünk van?
Nincs. Valójában keresek valakit és maga tudna nekem segíteni.
Műtárgyakat keresek, nem embereket.
Nos, maga jól ismeri, láttam magukat beszélgetni.
Alacsony, barna hajú.
A lift mellett beszélgettek.
Nem emlékszem.
Egész biztos?
Miért, mit akar tőle?
Azért küldtek, hogy megöljem azt a nőt, akit rejteget.
- Honnan küldték? - A jövőből.
- Mit művel velem? - Miért pont Tanya?
Nem Tanya-t akarom.
Azt akarom, ami benne van. Nem!
- És a többiek? Miért ők? - Mert a...
puzzle részeit képezik.
Az oltás részeit.
Hagyja abba!
Vedd fel, gyerünk Prue, vedd fel.
A Buckland Aukciós Ház-at hívta...
Nem válaszol, csak az üzenetrögzítő kapcsol be.
- Menj el a munkahelyére. - Jó, megyek a kulcsomért, te hívd Tanya-t.
Nem! Egyedül kell menned. Nélkülem.
Tanya-t magunkkal vinni olyan lenne,
mintha az oroszlánbarlangba vinnénk.
És persze egyedül sem maradhat...
De szükségem van rád, Phoebe. Te is tudod.
Úgy sem lehetek mindig a harmadik erő.
És mi van, ha idejön és egyedül talál titeket.
Fent leszünk a padláson, a könyv mellett.
- Jó, de vigyázz magadra. - Te is.
Nekem még 8,5 hónapom van megtalálni Tanya-t, Miss Halliwell.
Hosszú idő.
De a maga ideje ellenben...
lejárt.
Prue?
Jaj, ne!
Nem bujkálhatsz sokáig előlem.
Minek az oltás? Mi ellen nyújt védelmet?
Ellenem! Természetesen.
És minden más olyan warlock ellen, mint én vagyok.
A jövőben,
a Parker gyerek lesz az, aki összerakja az összes elemet...
és felfedezi...
az oltást, ami elpusztít minket.
Hacsak én, meg nem állítom.
Segíthetek?
- Igen. - Oké.
Nem Tanya-t akarja, hanem a gyerekét. Terhes.
Már tudom.
- Tudod, ma az igazat mondja mindenki. Hol van Phoebe? - Otthon, vigyáz Tanya-ra.
Most mire vársz, Piper? Intézd el!
Nem. Nem tudod elküldeni?
Hova? A jövőből jött.
- Prue, már nincs sok időnk. - Gyerünk Piper, csinálj valamit.
- Nem, te csináld. - Nem, te! Piper!
- Csináld már! - Jaj...
Legalább feltakarítanak maguk után.
- Prue. - Andy.
Tudnom kell, mit gondolsz arról, amit mondtam.
- Több időre van szükségem. - Nincs időm, Andy.
Meg kell tudnom, 8 óra előtt.
- Miért nem megyünk be, megbeszélhetnénk. - Nem lehet.
- Prue. - Andy, nem.
Nézd, ha most bemegyek hozzád, iszogatunk,
beszélgetünk és értékes percek múlnak el.
Most akarom hallani.
El tudod fogadni, hogy boszorkány vagyok?
Ha most rögtön kéred a választ,
azt hiszem, nem, Prue.
Úgy értem, nincs vele semmi bajom, de azt hiszem,
tudod a jövőm...
Miről is beszélgettünk?
- Nem emlékszel? - Őszintén szólva nem.
Nem emlékszel semmire, amit az elmúlt 24 órában mondtál?
Nem. Elég furcsa.
Nem akarsz bejönni?
Nem.
Mennem kell.
Ég veled, Andy.
Kérem!
Mi a jó abban, hogy megmentjük a jövőt, ha nem kaphatok egy pohár vizet a jelenben?
Ha már a jövőről van szó, hova ment Tanya?
Kiment a mosdóba.
Reggeli hányinger. Ő még a ragura fogja.
Remek. Még a végén bepereli a vendéglőt ételmérgezésért.
Mikor ér már véget ez a nap?
Valójában már véget ért.
8 óra 20. A bűvölet véget ért. A világ megmenekült.
Piper, azt látom, hogy ülsz.
Mi a baj ezzel a képpel?
- Nem emlékszel? - Mire emlékezzek?
Piper, várlak a konyhában, elment a szósz-séfünk.
Ezt nem hiszem el.
Végre kiálltam magamért és felmondtam, erre ő nem emlékszik rá.
Várjunk csak! Ha mindenki más elfelejtette az igazat,
- ... miért emlékszünk rá? - Ok és okozat.
Wicca szabály, tudod?! Prue saját érdekében használta a varázslatot és...
mi isszuk meg a levét.
Mindjárt jövök.
Emlékeztetnem kell Martin-t valamire.
Mondd meg neki!
Martin, beszélnünk kell!
- Elnézést kérsz? - Nem tudok...
Nem, nem fogok mindent magam csinálni.
Segítségre van szükségem. A vendéglőhöz emberekre van szükséged.
Egy újabb manager-re, séfre,
pincérre és extra-pincérekre a hétvégére.
Ha nem akarod ezeket az embereket felvenni, mondd meg és én felmondok.
Mi tartott ilyen sokáig? Csak egy szavadba került volna.
Tényleg? Úgy értem, akkor rendben! Jó, holnap találkozunk.
De nekem most...
Szabadnapos vagyok.
Leo, ne haragudj! Jól vagy?
Igen, jól vagyok, csak meglepődtem.
Én is. Mit keresel itt?
Beszélni szeretnék veled. Tudod...
van egy fura érzésem, hogy...
tettem valamit, amiért bocsánatkéréssel tartozom.
- Igaz? - Nem.
Nem, egyáltalán nem.
Tényleg nem.
Meghívhatlak egy italra?
- Szia. - Szia, hogy sikerült?
- Nem jól. - Jaj, Prue, annyira sajnálom.
Igen, én is, de ezt azért csináltam, mert választ akartam és megkaptam.
Bár nem erre számítottam.
Maga Dr. Mitchell?
- Dr. Oliver Mitchell? - Igen.
Mekkora öröm számomra.
Nem is tudja, milyen régóta várok erre a pillanatra.
Mondja kérem, mi már...?
Nem, még nem találkoztunk, de olvastam a tanulmányait,
különösen a sejtek elfajulásával kapcsolatos kutatásait. Új korszakot nyitott.
- Maga nagyon udvarias. - Nem, tényleg, egyszerűen elképesztő,
maga a hobbimmá vált.
Különösen érdekesnek találtam a mutáns retina-génről szóló publikációját.
De még meg sem...
Jelentette? Ne aggódjon, meg fogja.
És segít felfedezni az oltást is.
Az oltást? Mi ellen?
Ez ellen.
Kérdezz újra később. Kösz szépen.
Hogyan tudnám megtervezni a jövőmet, ha nem kapok egy kis segítséget?
Te, aki látod a jövőt, egy golyótól vársz segítséget?
A látomásaim nem segítenek.
Támadt egy ötletem. Kérdezzük meg, Andy és Prue kibékülnek-e?
Jaj, Phoebe, kérlek, ne tedd.
- Milyen érdekes. - Bizony.
Gonoszak vagytok.
Inkább azt kérdezd meg, milyen érzés egy szabadnap. Martin volt a főnököm.
- Vissza kell mennem a vendéglőbe. - Na ne viccelj!
Valami konferencia van a városban és dugig van a vendéglő.
De két műszakot dolgoztál tegnap, meg tegnapelőtt is.
Piper, hülyére dolgoztat.
Arról volt szó már hetekkel ezelőtt, hogy beszélsz Martin-nal.
Eddig még nem sikerült.
Akkor mondd meg, hogy felejtsen el.
És hogy ma este szabad vagy, ilyen egyszerű.
Igazad van, meg is mondom neki. Helló, Martin?!
Igen, értem amit mondasz, de...
Rendben. Nem, nincs semmi gond, máris jövök.
Ezt jól megmondtad neki.
Óvakodj a dühös Piper-től.
Majd beszélek vele. Előbb vagy utóbb. Mennem kell.
Várj, Piper. Elkísérlek a kocsihoz, biztonságosabb.
Megvárlak itt.
Bocsánat, elnézést.
Uramisten, Piper!
- Mi a baj? - Most volt egy látomásom.
Hamarosan megölnek egy nőt.
Istenem.
Phoebe látta ezt a gyilkosságot, mielőtt még megtörtént.
Nem, nem ezt láttam.
Azt hiszem, hogy a következőt.
Bűbájos boszorkák 1x08 - Az igazság fáj
- Ez az erős kávé? - Igen.
Jó reggelt, hölgyeim. Megnéztem a lépcsőt.
Két napos munkának saccolom. Nem baj, ha elkezdem máris?
Dehogy, sőt... készítek neked egy kávét.
Oops, keresnek, bízd ide.
Máris hozom, Leo!
Mikor nőttök fel végre és hagyjátok abba ezt a versengést?
Amikor Phoebe belátja, hogy nincs esélye Leo-nál.
Most ezzel nem foglalkozom, mert meg kell mentenem egy ártatlant.
Hirdessünk fegyverszünetet. Kiviszem ezt Leo-nak.
Csak azért hajtasz rá, mert tetszik Pipernek.
Ez nem is igaz. Meg vagyok sértve.
Írnak valamit a tegnapi gyilkosságról?
Semmi lényegeset.
Akkor hogy találod meg a lányt, a látomásomból?
Mégis, hogy nézett ki?
Kb. 1.50 magas, a haja világos. Ennyi.
Ennyi?
Nem videkókazetta ez, hogy kedvemre visszatekerjem.
Beszélned kell Andy-vel.
- Tessék? - Ha nem találom meg a lányt,
meg kell találnom a gyilkost, mielőtt túl késő lesz.
Nem nézted meg az Árnyak Könyvében?
Azok alapján, amit mondtál, valami démonnal van dolgunk.
De itt véget is ér a tudományunk. Andy viszont képben van.
Meg kéne tudnod egy pár dolgot tőle.
- Nem lehet. - Nem akarod.
Ne csináld ezt, most ért véget a kapcsolatunk.
Nem gondolod, hogy bután nézne ki?
Jó, akkor én beszélek vele, te pedig átnézed az Árnyak könyvét?!
- Phoebe. - Prue, nem véletlenül volt látomásom.
Meg kell mentenem. Tudom.
De előbb meg kell találnom.
Semmi.
Azt sem tudom, mit keresek.
Az igazság varázslata.
Mi a fene...?
Szükségünk lenne extra asztalterítőre, mert...
A, bor!
Kell ez a hely, miért nem csinálod ezt az irodában?
- Mert elfoglaltad az asztalomat. - Akkor menj máshová.
Tele van a vendéglő éhes üzletemberekkel.
Kifogytam a borból, a lisztből,
s azt akarom, hogy intézkedj. Pronto.
- És mi lesz a könyveléssel? - Miért nem viszed haza?
Hazajövök három hét után és ez a hely tiszta káosz.
Martin, tudod, mit gondolok?
Mit, mit gondolsz?
Azt, hogy hívnom kéne a szállítókat.
- Szia. - Szia.
Kölcsönadnád a laptopodat? Kicsit szörfölnék a neten,
hátha találnék valamit az áldozatok homlokán lévő égési jelekről.
Mi van?
Semmi, csak nem néztem ki belőled, hogy értesz a komputerhez.
Te most viccelsz? A chat-elés volt az életem.
Vagy úgy... és beszéltél Andy-vel?
Csak a partnerével sikerült beszélnem.
- Elmondtad Morris-nak? - Mit, az ügyet? Nem kellett.
Az őrszobán minden felügyelő erről beszélt.
Csak egy baj van, nincs nyom.
Találtál valamit az Árnyak könyvében?
Nem igazán. Szóval nem láttad Andy-t?
Azt mondtam, nem beszéltem Andy-vel.
De láttam a parkolóban, amikor eljöttem.
De...
az a nézés, Prue.
Ugye tudod, melyikre gondolok?!
Ráismernél, ha belenéznél a tükörbe.
Olyan, mint a tiéd.
Azt hiszed, én nem tudom?
Akkor mire vársz még? Mondd el az igazat.
Egyedül ez a dolog áll kettőtök közé.
Mondjam el, hogy boszorkány vagyok? És ha nem tudja ezt kezelni?
Ez nem egy dzsin, hogy visszadugjam az üvegbe.
De nem fog bevinni a démonok rendőrségére.
Viszont megtudnád egyszer és mindenkorra, hogy mit érez.
Máskülönben, életed végéig hibáztatod magad, hogy meg sem próbáltad.
A helyedben, megtalálnám a módját, hogy elmondjam.
Kösz a laptopot.
- Szendvicset? - Szia Tánya, kérek.
Megmentettem a kedvencedet. Pulyka, majonéz nélkül.
Te vagy az emberem.
- Kösz. - Szia.
Rendben, te nyertél.
Szia, idegen, megnyerted a háborút?
Látod, még a munkát haza is hoztam. Leltározunk.
Szívesen segítek, ha te is segítesz nekem.
Aki az igazságot kívánja feltárni,
annak a titkok és a szívek kitárulnak,
mostantól egészen holnapig, amíg az emlékezésnek vége nem lesz.
Nyilván nem beszéltél a főnököddel.
De igen, mondtam, hogy beszélek vele.
Nő egy pattanás az államon?
Alig látszik.
Azok, akik most a házban vannak,
csak igazat beszélnek és azt is hallanak.
Tényleg nem látszik?
Viccelsz? Úgy néz ki, mintha önálló életet élne.
Micsoda?
Tényleg megmondtad Martin-nak?
Nem, hazudtam, berezeltem.
Itt Andy Trudeau.
Hagyja meg a nevét, telefonszámát és visszahívom. Kösz.
Szia Andy, Prue vagyok.
Meg akartam kérdezni, hogy...
vissza tudnál hívni... kérlek?!
Sürgős. 24 órán belül, mert...
beszélni szeretnék valamiről, szóval...
hívj fel! Rendben? Szia.
Ma este is felhívhatsz.
Oké, szia.
Elnézést!
Maga Mr. Pearson?
Alex Pearson?
Igen, segíthetek?
De még mennyire.
Sokáig dolgozik ma, nem igaz?
Igen, este jobban megy a munka.
No meg csak most érkeztek meg ezek a talajminták a Bindura-fennsíkról.
Oh, Zimbabwe.
A termésüket évszázadok óta sújtja egy betegség.
Nos...
az ön munkája véget vet ennek a betegségnek.
- Ez a célunk. - Ez a valóság.
Az alapítványtól jött? Bár nem szoktak ilyen későn ellenőrizni bennünket.
Nem, dehogy.
Viszont tanulmányoztam a munkáit és tudom, mi a végeredmény.
A munkámat? Úgy érti, a laborét. Magam csak technikus vagyok.
Most még, Alex.
De egy szép napon, segíteni fog felfedezni az oltást.
Oltást, mire?
Mondja, ki maga és mit akar itt?
A jövőjét.
Istenem, mi ez?
Köszönöm.
- Ez az erős kávé? - Nem.
- Nem? - Nem is volt soha.
Azért mondtam, mert röhej, kétféle kávét főzni,
te egyébként is patkánymérget iszol.
Prue, ne szidj, ha megkapod a telefonszámlát.
Egész éjjel fent voltam az interneten és nem találtam, semmit.
Szegény lány.
Piper, sajnálom amit az este mondtam, a pattanásoddal kapcsolatban.
Semmi baj. Tényleg nem látszik?
Ahogy mondtam, óriási.
Itt valami nagyon nem stimmel.
Jó reggelt, hölgyeim. Szerintem ma befejezem a lépcsőt.
Nagyszerű, főzök neked is egy kávét.
És én kiviszem neked.
Oké.
Már megint kezdődik, igaz?
Piper, mindketten tudjuk, csak azért hajtok Leo-ra, mert neked tetszik.
Ez jó, most fogalmam sincs, miért mondtam ezt.
Mi folyik itt?
Nagyon későre jár, mennem kell.
- Prue! - Igen?
Beszélj, mi ez?!
Az igazság varázslata.
Mi?
Az igazság varázslata?
Igen, de most ne beszéljünk erről.
- Miért? - Tudni akartam, hogy...
mit szól Andy, ha megmondom, hogy boszorkány vagyok.
Nem hiszek a fülemnek.
Ni csak, ki beszél? A szerelmi kötések zsenije?
Félreértesz! Az a hihetetlen, hogy megfogadtad a tanácsomat.
A Wicca-kultusz legszigorúbb nőszemélye...
végre a saját érdekében használta az erejét! Éppen ideje.
Saját érdek? Minket is érint. Prue, mit műveltél?
Azt hittem, a varázslat csak engem érint!
Azt mondta, azok, akik a házban vannak... és azt hittem, egyedül vagyok.
Ez egyszer tévedtél.
Várjatok, muszáj feloldani a varázslatot, mégpedig most azonnal.
Nem lehet. Egy egész napig tart. Azaz, aki ma este 8 óráig velünk...
szóbaáll, kénytelen az igazat és csakis az igazat mondani.
Hogy érted, hogy kénytelen?
Szó szerint. Kérdezz tőlem valamit.
Ez buli. Prue, mi a véleményed rólam?
Bár csodálom az önbizalmad és a bátorságod,
a felelőtlenséged teljesen kiborít.
Úristen, ez több, mint elég.
Jézusom, ez nagyon veszélyes.
Akkor kezdődjön a móka! Piper, mi a véleményed a főnöködről?
Szerintem egy kizsákmányoló barom, akinek nagyon kicsi pénisze van.
- Úristen, biztos, hogy kirúgnak! - Nem, nem, nincs vész.
Amint véget ér a varázslat, senki nem fog emlékezni a hallottakra.
Csak kíváncsi voltam Andy reakciójára.
Nem mondom, jó kis megoldást választottál.
Megőrültetek? Sürgősen be kell zárkóznunk, beteget jelentenünk és...
a szobánkban maradnunk addig, amíg ez az egész véget nem ér.
Egy démon szabadon csatangol odakint, nekem pedig meg kell találnom azt a nőt.
Várjunk csak!
- Látomás? - Nem, önálló gondolat.
Szóval azt mondod, hogy akitől ma kérdezek valamit, az...
csak az igazat fogja mondani?
Igen, azt hiszem. De ez azt is jelenti, hogy...
ha bennünket kérdeznek, mi is az igazat mondjuk.
Azt valahogy majd kivédem.
Ez buli, nagyon tetszik.
Phoebe, ne... Hová mész?
Meg ne kérdezd, hogy ebben a pillanatban mit gondolok rólad.
- Phoebe. - Szia, Andy.
Mi járatban? - Beszéltél Prue-val?
Este hagyott nekem egy üzenetet,
de nem biztos, hogy fel akarom hívni.
Oh, én aztán tudom, hallgass rám!
Okvetlenül fel akarod őt hívni?
Ezért jöttél ide?
Dehogy.
Mondd, mit tudsz arról a férfiről, akit...
tegnap este a multiplex parkolójában meggyilkoltak?
Az információink szerint nem ő az egyetlen áldozat.
Oakland-ben is megöltek egy labortechnikust.
Mindkettő homlokán ugyanazt a jelet találták,
a szemük pedig színtelen volt. Teljesen kifehéredett.
- Várjunk csak... - A halál oka?
Ismeretlen. Olyan, mintha fejbelőtték volna,
de nyoma sincs a golyónak.
Phoebe, ez szigorúan titkos...
- Gyanúsított? - Még nincs.
És bármilyen nyomravezető bizonyíték?
Találtak egy gombot,
állítólag az elkövető kabátjáról való, de olyan...
ötvözetből készült, amivel a szakértők még nem találkoztak. Mi folyik itt?
Ma ne kérdezz tőlem semmit.
Már itt sem vagyok. Köszi.
Ne felejtsd el Prue-t felhívni, még 8 előtt.
Halló? Elnézést, Prue Halliwell.
- Szia, én vagyok. - Szia, Andy.
Itt járt Phoebe, azt tanácsolta, hogy hívjalak fel.
Phoebe.
Figyelj, találkozhatnánk. Személyesen kell beszélnünk.
Ennek most örüljek, vagy inkább rettegjek tőle?
Őszintén szólva, nem tudom.
De vacsorázzunk együtt?! Egy korai vacsi? Mondjuk most?
Ebédidő van.
De 5 körül meghallgatok egy tanút a környéketeken,
esetleg utána.
Igen?!
Itt? Oké, az is jó lesz.
Akkor látlak később.
- Szia, Tanya. - Magánbeszélgetés, Prue?
Magánügy, Hannah.
És meg mernék esküdni, hogy a nevem ott van az ajtón.
Odanézz!
Az utolsó pulyka majonéz nélkül. A kedvencem.
- Azt valójában Prue-nak tartogattam. - Már késő.
Te nem utálod a pulykát?
Dehogyisnem, de nem akarom, hogy a tied legyen.
Van valami különös oka annak, hogy ilyen szemét módon viselkedsz velem?
Igen, az a dolgom, hogy tönkretegyelek.
Nos, semmi sem jobb az iroda versenyszellemének, mint...
egy kis belső rivalizálás.
Hannah, beszélhetnénk?!
- Mondd, mi az ördög ütött beléd? - Nem tudom, csak úgy... kitört belőlem.
Nem, még hogy kitört belőled... majdnem kifordultál magadból.
- És azt akarod elhitetni velem, hogy kiborultál és nem tudtál uralkodni magadon? - Nem.
Istenem, de mindig...
olyan Prue.
Bocsáss meg!
Mindig.
Jól van, menj dolgozni.
Martin, ma este szabad vagyok. A papírmunkát végzem.
A leltárt és a vendéglőt egyszerre? Az lehetet...
Nem igaz, hogy nem érte...
Most rögtön?
Máris indulok.
Jó volt veled beszélni, te barom.
Ne haragudj, volt egy kis balesetem. Használhatnám a mosógépet?
Persze, tudod, hogy hol van. Megkínálhatlak egy kávéval?
Nem, csak szokás szerint leönteném magam.
Az az igazság, hogy a koffein ügyetlenné tesz.
- Leo, várj! - Igen?
- Kérdezhetek valamit? - Persze.
Ne adjak egy másik pólót?
Nem, kösz, van az autóban.
Várj csak, nem ezt akartam kérdezni.
- Nem? - Nem.
Azon tűnődtem, hogy szoktál-e rám gondolni?
- Persze. - És mégis hogyan?
- Barátra, vagy másként? - Gyönyörű szemed van.
Az nem is rossz.
Bocsáss meg, ezt most nem lett volna szabad mondanom.
Dehogynem.
Na, lesz ami lesz.
Leo, mi a véleményed a kezdeményező nőkről?
Nem tudom, még mindig várok a csodákra.
Atyavilág.
Mi a véleményed a srácokról, akik erre reagálnak?
Imádom.
- Helló, Rex. - Szervusz, Prue. Hogy vagy?
Szörnyen ideges vagyok, mert...
nemsokára el kell mondanom a fiúmnak, hogy bo...
boldog. Csak úgy repes a boldogságtól.
Phoebe vagyok, a húga. Ugye már találkoztunk?
Hogy is tudnám elfelejteni?
Gyere az irodámba.
- A varázslat nagyon is működik. - Te mondod! Beszéltél Andy-vel?
De mennyire. Egy csomó információt mondott el a többi áldozatról.
Ugyanúgy haltak meg.
Egyedüli gond az, hogy nincs gyanúsított...
és egyre reménytelenebb, hogy megtalálja...
- Őt. - Kicsodát?
Ez a lány volt a látomásomban.
Tanya?
Várjon, tartsa a liftet.
Elnézést.
Maga Mrs. Parker?
- Tanya Parker? - Igen.
Magát volt a legnehezebb megtalálni.
Soha sincs egy helyen és soha sincs egyedül.
Parancsol?
- Biztos vagy benne? - Igen, teljes mértékben.
Jó, menj a lépcsőn, én hívom a biztonságiakat.
Eresszen el!
Eresszen el!
Fuss, Tanya, menekülj... úristen!
Rajta!
Phoebe!
Jól vagyok, szívem.
Nem, nem kell hamarabb hazarepülnöd.
Igen, itt vagyok...
a barátaimnál.
Majd elmesélem, ha hazaértél.
- Gyerek? Mondd, vagy gyereked? - Még nincs.
- Kisállat? - Nincs.
Én is szeretlek.
Mielőtt még a férjemnek el tudnám magyarázni,
nekem is meg kell magyaráznotok.
Mi ez az egész?
Tömören: veszélyben vagy.
És ahhoz, hogy életben maradj, nem szabad nyilvános helyeken mutatkoznod,
ezért vagy itt.
- De mi volt az a dolog? - Az igazság az, hogy...
az a dolog...
egy démon volt.
Na én elmentem.
Nem, Tanya! Másokat már megölt.
Bízz bennem, hívd fel a rendőrséget, nézz utána.
Az égési jel a homlokodon: ez a módszere.
Láttam. Tudod, vannak látomásaim.
Olyan emberekről, akiket meg kell mentenem.
Láttam a következő áldozatot, aki te voltál.
Nincsenek véletlenek.
Azért láttalak, hogy megtaláljalak.
Hogy megmentselek téged.
- A sajtokat a hármas hűtőbe kérem. - Oké.
Phoebe, most vele vagy? Ott van nálunk?
Értem, hogy meg kell menteni a vétleneket, de...
legalább olyat találtál volna, aki jó mártást csinál.
Szétesik a konyhám.
Mennem kell, amint tudok, megyek haza.
Martin, szia. Pont jókor jöttél, mert...
Itt a lista. Többször is nézd át.
Ha lejár a csúcsidő, visszajövök.
De közbejött egy családi probléma.
És szabadnapot kérsz, hogy elintézd az ügyeket?
Köszönöm, Martin, hogy ilyen megértő vagy.
Nos ne köszönd, mert a válaszom, nem.
Rendben, Martin. Mondd, mit nem lehet megérteni egy családi problémán?
Megőrültél? Senki nem tud ennyit dolgozni.
Miért várod el, hogy egyedül csináljam?
- Mert megcsinálod. - Tessék?
Miért fizessek más munkaerőt, amikor itt vagy te?
És nem panaszkodsz?!
Tiszta haszon vagy nekem... az a sok munka, fele árért.
Piper, ezt nem tudom, miért mondtam.
Késő, Martin. Az igazság kint van és én is.
Nem érdemelsz meg, felmondok.
- Andy, szia. - Helló, Prue.
Bocs, hogy késtem. Tovább tartott a meeting.
Azt mondták, itt megvárhatlak. Ugye nem baj?
Dehogy! Hozhatok neked valamit, valamit inni?
Kösz, nem.
- Hogy vagy? - Tiszta ideg. És te?
Úgy ver a szívem, mint egy kalapács.
Andy,
mit gondolsz, mennyire ismersz engem?!
Tudom, hogy melyik a kedvenc sorozatod,
gyűlölöd, ha a film alatt beszélnek az emberek,
azt, hogy szeretsz vitatkozni,
hogy tépdesed a körmöd, ha ideges vagy.
És hogy újra együtt szeretnék lenni veled.
Szeretném, ha megbíznál bennem és elmondanád, mi az, amitől félsz.
Igazság szerint erről akarok veled beszélni.
De talán a szavak helyett, inkább megmutatom,
na nézzük!
Látod ezt?
Figyelj!
Mi az ördög volt ez?
A titkom. Ezt az akaratommal tettem.
- Telekinetikus vagy? - Igen.
De mégsem egészen. Ez annál sokkal több. Boszorkány vagyok.
- Tessék? - Jó boszorkány.
Erőkkel rendelkezem, de nem én akartam őket.
És csak nemrég tudtam meg ezeket a dolgokat.
Akkortájt, amikor újra összefutottunk.
Szóval,
emlékszel azokra az időkre, amikor hirtelen...
eltűntem és egy gyilkosság helyszínén megjelentem különösebb magyarázat nélkül?!
Ezért volt.
És hidd el nekem, el akartam mondani, de nem tudtam.
Senkinek sem tudtam elmondani.
Mi a baj?
Nem tudom.
Megmondom őszintén, mindenre gondoltam, de ez...
ez valahogy lemaradt a listámról.
Ez azt jelenti, hogy Phoebe és Piper is...?
Igen. Az anyánktól és a nagyanyáinktól örököltük ezt.
És ha gyereked lesz?
Ha lányok, akkor igen.
Nos, mit is mondjak...
Nem kis titkot őrizgettél.
Nekem mondod?!
Meg tudsz változni? Meg lehet ettől szabadulni?
Nem. Andy, nem tudok ezen változtatni.
Hozzászoktam a gondolathoz, hogy ez vagyok én.
Te el tudsz fogadni?
Hogy őszinte legyek...
nem tudom, Prue.
Egyáltalán nem tudom.
- Prue beszélt Andy-vel? - Nem mondta.
Találtál valamit az Árnyak könyvében?
Semmit ezzel kapcsolatban.
Szóval Andy szerint a harmadik áldozat egy Stanford-i professzor.
- Mi lehet a kapocs? - Szerinte van valami közös abban,
amin dolgoznak. Biogenetika.
Egy professzor, egy genetikus és egy labortechnikus...
és egy szendvicses lány?!
- Azt hiszitek, hogy engem akar? - Ez az igazság.
Piper, segítenél? A konyhába.
- Állapotos. - Ki állapotos?
Tanya, babát vár.
Nem-nem, ő még nem tudja.
Most mit tegyünk? Megmondjuk?
Ugye mi terhesgondozást nem vállalunk?!
Szerintem ez nem a megfelelő pillanat Tanya-nak, hogy ezt megtudja és...
főleg nem tőlünk, akik azzal ijesztgetjük,
hogy egy háromszemű démon ki akarja...
szippantani az életét.
Kiszippantani az életét.
Várjunk csak?! Lehetséges, hogy nem is Tanya-t akarja?
- Hanem a kisbabáját? - Honnan tudná, hogy terhes?
Nem tudom. Lehet, hogy ő is a jövőbe lát.
Vagy a jövőből jött.
- Mit beszélsz? - A gomb.
A rendőrség talált egy gombot az egyik helyszínen,
ami olyan anyagból van, amivel még sosem találkoztak.
- Még egyszer. - Oké.
Van egy gomb, ami nem létezik,
egy démon, ami a könyv szerint, nem létezik,
és egy gyerek, akiről még nem tudják, hogy létezik. Ha valami jobbat tudsz, halljam!
Még ha igazad is van, hogy találjuk meg?
Majd ő megtalál. Tanya-t akarja.
De nem tudja, hogy hol vagyunk.
De megtalálta Tanya-t az aukciós házban. Engem is látott...
Prue-val.
Az utolsó oltsa le a lámpát.
Megyek... haza.
- Bezársz majd, ha elmész? - Persze.
Prue?
Az, amit korábban mondtam...
Most nem érek rá.
Csak bocsánatot akartam kérni.
De azt úgy sem gondolnád komolyan, vagy igen?
Nem.
Elnézést.
Maga Miss Halliwell? Prue Halliwell?
Igen. Megbeszélésünk van?
Nincs. Valójában keresek valakit és maga tudna nekem segíteni.
Műtárgyakat keresek, nem embereket.
Nos, maga jól ismeri, láttam magukat beszélgetni.
Alacsony, barna hajú.
A lift mellett beszélgettek.
Nem emlékszem.
Egész biztos?
Miért, mit akar tőle?
Azért küldtek, hogy megöljem azt a nőt, akit rejteget.
- Honnan küldték? - A jövőből.
- Mit művel velem? - Miért pont Tanya?
Nem Tanya-t akarom.
Azt akarom, ami benne van. Nem!
- És a többiek? Miért ők? - Mert a...
puzzle részeit képezik.
Az oltás részeit.
Hagyja abba!
Vedd fel, gyerünk Prue, vedd fel.
A Buckland Aukciós Ház-at hívta...
Nem válaszol, csak az üzenetrögzítő kapcsol be.
- Menj el a munkahelyére. - Jó, megyek a kulcsomért, te hívd Tanya-t.
Nem! Egyedül kell menned. Nélkülem.
Tanya-t magunkkal vinni olyan lenne,
mintha az oroszlánbarlangba vinnénk.
És persze egyedül sem maradhat...
De szükségem van rád, Phoebe. Te is tudod.
Úgy sem lehetek mindig a harmadik erő.
És mi van, ha idejön és egyedül talál titeket.
Fent leszünk a padláson, a könyv mellett.
- Jó, de vigyázz magadra. - Te is.
Nekem még 8,5 hónapom van megtalálni Tanya-t, Miss Halliwell.
Hosszú idő.
De a maga ideje ellenben...
lejárt.
Prue?
Jaj, ne!
Nem bujkálhatsz sokáig előlem.
Minek az oltás? Mi ellen nyújt védelmet?
Ellenem! Természetesen.
És minden más olyan warlock ellen, mint én vagyok.
A jövőben,
a Parker gyerek lesz az, aki összerakja az összes elemet...
és felfedezi...
az oltást, ami elpusztít minket.
Hacsak én, meg nem állítom.
Segíthetek?
- Igen. - Oké.
Nem Tanya-t akarja, hanem a gyerekét. Terhes.
Már tudom.
- Tudod, ma az igazat mondja mindenki. Hol van Phoebe? - Otthon, vigyáz Tanya-ra.
Most mire vársz, Piper? Intézd el!
Nem. Nem tudod elküldeni?
Hova? A jövőből jött.
- Prue, már nincs sok időnk. - Gyerünk Piper, csinálj valamit.
- Nem, te csináld. - Nem, te! Piper!
- Csináld már! - Jaj...
Legalább feltakarítanak maguk után.
- Prue. - Andy.
Tudnom kell, mit gondolsz arról, amit mondtam.
- Több időre van szükségem. - Nincs időm, Andy.
Meg kell tudnom, 8 óra előtt.
- Miért nem megyünk be, megbeszélhetnénk. - Nem lehet.
- Prue. - Andy, nem.
Nézd, ha most bemegyek hozzád, iszogatunk,
beszélgetünk és értékes percek múlnak el.
Most akarom hallani.
El tudod fogadni, hogy boszorkány vagyok?
Ha most rögtön kéred a választ,
azt hiszem, nem, Prue.
Úgy értem, nincs vele semmi bajom, de azt hiszem,
tudod a jövőm...
Miről is beszélgettünk?
- Nem emlékszel? - Őszintén szólva nem.
Nem emlékszel semmire, amit az elmúlt 24 órában mondtál?
Nem. Elég furcsa.
Nem akarsz bejönni?
Nem.
Mennem kell.
Ég veled, Andy.
Kérem!
Mi a jó abban, hogy megmentjük a jövőt, ha nem kaphatok egy pohár vizet a jelenben?
Ha már a jövőről van szó, hova ment Tanya?
Kiment a mosdóba.
Reggeli hányinger. Ő még a ragura fogja.
Remek. Még a végén bepereli a vendéglőt ételmérgezésért.
Mikor ér már véget ez a nap?
Valójában már véget ért.
8 óra 20. A bűvölet véget ért. A világ megmenekült.
Piper, azt látom, hogy ülsz.
Mi a baj ezzel a képpel?
- Nem emlékszel? - Mire emlékezzek?
Piper, várlak a konyhában, elment a szósz-séfünk.
Ezt nem hiszem el.
Végre kiálltam magamért és felmondtam, erre ő nem emlékszik rá.
Várjunk csak! Ha mindenki más elfelejtette az igazat,
- ... miért emlékszünk rá? - Ok és okozat.
Wicca szabály, tudod?! Prue saját érdekében használta a varázslatot és...
mi isszuk meg a levét.
Mindjárt jövök.
Emlékeztetnem kell Martin-t valamire.
Mondd meg neki!
Martin, beszélnünk kell!
- Elnézést kérsz? - Nem tudok...
Nem, nem fogok mindent magam csinálni.
Segítségre van szükségem. A vendéglőhöz emberekre van szükséged.
Egy újabb manager-re, séfre,
pincérre és extra-pincérekre a hétvégére.
Ha nem akarod ezeket az embereket felvenni, mondd meg és én felmondok.
Mi tartott ilyen sokáig? Csak egy szavadba került volna.
Tényleg? Úgy értem, akkor rendben! Jó, holnap találkozunk.
De nekem most...
Szabadnapos vagyok.
Leo, ne haragudj! Jól vagy?
Igen, jól vagyok, csak meglepődtem.
Én is. Mit keresel itt?
Beszélni szeretnék veled. Tudod...
van egy fura érzésem, hogy...
tettem valamit, amiért bocsánatkéréssel tartozom.
- Igaz? - Nem.
Nem, egyáltalán nem.
Tényleg nem.
Meghívhatlak egy italra?
- Szia. - Szia, hogy sikerült?
- Nem jól. - Jaj, Prue, annyira sajnálom.
Igen, én is, de ezt azért csináltam, mert választ akartam és megkaptam.
Bár nem erre számítottam.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)